Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Zlinszkyné Sternegg Mária: Adatok a szentgotthárdi volt ciszterci apátság építéstörténetéhez

A templomhoz négyszögű udvar körül lakóépületek csatlakoznak. Tőle keletre pedig egy csonka torony és pilléreken nyugvó boltívek romjai ismerhetők fel. Az itt megörökített különös homlokzati megoldású templomból és a hozzácsatlakozó kolostorból ma már csak a templom épülete áll, a most is használatban levő ún. „templommagtár" (22—24. kép). Ebből kiindulva hozzávetőleg meghatározhatjuk a képen látható épületek hajdani helyét (2. kép). Kíséreljük meg rekonstruálni az 1734-ben még fennállott apátsági épületek kialakulásának történetét. A szentgotthárdi apátság a Rába kanyarban, a Lapines patak torkolatával szemben fekvő magaslaton települt, így a víz közel volt a gazdasági épületekhez és árvíz mégsem fenyegette. 1184-től épült a középkori kolostor és az első templom — a Pilgram-Heimb féle adatok szerint —, hatalmas méretekkel. Alaprajzi rendszere követte a ciszterci típust: a kelet-nyugati tengelyű, valószínűleg háromhajós bazilikát kereszthajó szelte át, déli falához udvar körül elhelyezkedő kolostor csatlakozott

4 (3. kép). Ez az épületcsoport a XVI. század végéig jelentős változtatás nélkül fennállott, de abban a XVI. század közepe után már nem folyt kolostori élet. A Szécsi család, amely 1391-ben Zsigmond királytól az apátság feletti kegyúri jogokat elnyerte, a XV. század végén jogait már úgy értelmezte, hogy a birtokokat sajátjának tekintette, s az istentiszteleti rend és a lelkipásztorkodás fenntartásáról minél kevesebb anyagi áldozattal igyekezett gondoskodni. Az apátságot a mohácsi vészig birtokoló Szécsi Tamás, fia István, majd leánya Margit (előbb Salm Miklósné, majd Arco Pyrrhusné), eredménnyel ellenszegültek a ciszterci rend és a királyok minden olyan kísérletének, amely a kolostori élet helyreállítását célozta.

5 Szécsi Margit katonákat, sőt ágyúkat is tartott az apátságban, azt tehát a XVI. század közepére palánkszerűén megerősítették.

6 A szentgotthárdi apáti birtok a dunántúli védrendszerben ekkor már egyébként is jelentős katonai terheket viselt,

7 s míg a birtokosok ezeknek eleget tettek, a ciszterci rend nem számíthatott velük szemben hathatós királyi védelemre. A Szécsiek után a Zrínyi és Ortenburg, majd a Poppel-Lobkowitz és Batthyányi családok örökölték a birtok feletti jogokat s a török támadásai ellen is védhetővé építették ki az apátságot. 4 Kalász Elek, Vázlatok a magyar földön 800 éves ciszterci rend múltjából, Baja, 1943. A Ciszterci Rend bajai gimnáziumának 1942/43. évi Évkönyvében. Heimb, i. m. 40. o. : ... frustra eos esse Topographos (vide Bombardii Lib. III. Cap. IV. §. III.) qui Abbatiae aedificium imprimis a Bela in formán arcis conformatum... esse asserunt. Quam vero se aliosque fallant isti, ... ex Autographo D. Pilgram, hie. Num. II. allegato testimonium refellitur, vigore cuius nempe Vir rei Architectonicae apprime gnarus, monasterium aeque ac templum illud primum, non in arcis, sed pro Ordinis Cistersiensis more in quadratam regularisque monasterii formán constructam esse, curata fundamentorum dimensione agnovit. (Tévednek azok a topografusok (1. Bombardi) akik azt állítják, hogy az apátság épületét Béla már kezdetben vár alakban építtette. Hogy mennyire csalódnak, kitűnik Pilgram úr a II. fejezetnél már idézett feljegyzéséből, mely szerint ez az építészetben igen szakértő férfiú az alapok méreteinek tanulmányozásánál megállapítja, hogy az az első monostor és templom nem vár alakjába, hanem a ciszterci rendi szokásnak megfelelően a szabályos monostorok négyszög alakjában épült. (Kiemelések Heimbtől). 5 Kalász Elek és Falubíró Győző 1. sz. jegyzetben i. m.-i, továbbá Zlinszkyné Sternegg Mária, Gótikus és reneszánsz címeres kövek a szentgotthárdi plébániatemplomban. Műv. Tört. Ért. 6 „... saepedictam Abbatiam... una cum ingeniis bombardis, falconetis, barbatis, pixidibus, pulveribus, globis, victualibus et aliis eiusdem Abbatiae munitionibus... " (az említett apátságot nagy bombavetőkkel, csatakígyókkal, szakállas ágyúkkal, puskákkal, lőporkészlettel, golyókkal, élelmiszerekkel és az apátságban levő egyéb munitióval...) adományozta Miksa király Széchy Margitnak 1565. december 1-én. Közli Falubíró i. m., a Körmendi lt. Alm. II. lad. 8. no. 13. okirata alapján másolatban. 7 Sziklay— Borovszky, Vas vármegye (Magyarország városai és vármegyéi sorozatból), szerint 1601-ben 700 katona képezte Szentgotthárd őrségét, a dunántúli véderő jelentős hányada. 287