Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Zlinszkyné Sternegg Mária: Adatok a szentgotthárdi volt ciszterci apátság építéstörténetéhez

A szentgotthárdi apátságot III. Béla király alapította 1183-ban, s abba 1184-ben települtek a ciszterci szerzetesek a franciaországi Trois Fontainesből. Kolostoruk a XVI. század közepéig működött. Ekkor zárul le az apátság történetének első fejezete. Ezután, 1734-ig egymást váltó, világi és egyházi birtokosok kezén voltak az apátsági javadalmak. 1734-ben kezdődik a harmadik korszak. Ekkor kapta vissza a ciszterci rend, ezúttal a heiligenkreuzi apát Szentgotthárdot, azzal a kötelezettséggel, hogy az elpusztult monostort felépíti és benépesíti. A birtokosok e három csoportja természetesen befolyással volt az apátsági épületegyüttes alakulására. Az egymást váltó korszakok nyomainak vizsgálata e dolgozat célkitűzése. 1738-ban kezdődött meg a szentgotthárdi barokk kolostor és templom építése. Mi volt meg ekkor a régiből? Két adatra támaszkodhatunk. Franz Anton Pilgram neves építész, az új templom és kolostor tervezője, a terület első megszemlélésekor (1738) gondosan felmérte az eredeti középkori épület alapjait. Az ő — azóta sajnos elveszett — feljegyzései szerint 297 láb (94 m) hosszúságú és 138 láb (43,6 m) szélességű,,királyi bőkezűséggel megépíttetett négyszögalakú kolostor és keresztalakú templom" alapjait találta a helyszínen.

2 Másik emlékünk az 1734-ben elsőnek ideérkező ciszterci csoport egy tagjának festménye, amely megörökítette számunkra az apátság épületeit úgy, ahogyan azokat a heiligenkreuzi telepesek érkezésükkor átvették (1. kép).

3 A festmény hátterében hegycsoport látható, amely a tájolás alapját képezheti. A középső főépületcsoport kelet-nyugati tengelyű északi szárnya nyeregtetős templom. Nyugatra néző homlokzata korabarokk stílusú. Az épület lábazatát földhányás takarja, nyilván az erődítés nyugati árkának maradványa. A homlokzatot két egymásfölötti párkány három szakaszra tagolja. Az alsó szakasz középaxisában helyezkedik el a kapu kőkereteléssel, felette a címeres homlokkő. A templom délkeleti sarkán, a keleti lakószárny •csatlakozásánál, a tető magasságában, csonkán végződő pillért vehetünk ki. 2 (1. Heimb i. m. 37. o.) (fordítás) ... bizonyítják, hogy a régi monostor és a templomépület tagadhatatlanul szilárd, régidivatú műemlék volt, egyben királyi adomány tanuja. Ezt mutatták szembeszökő tényként a két épületnek kvádrummá záruló alapfalai — mielőtt a mai bazilika és az új monostor felépült a régi helyébe — azonfelül ezt árulták el a hatalmas méretű faragott kövek, melyeket szinte napról napra ástak elő. De ugyanezt tanúsítja a nemes Franz A. Pilgram építőművész úrnak. . . máig meglevő kéziratos feljegyzése is, melybsn beszámol róla

s hogy 1738 évi kezdettel mindkét épület meglévő alapfalait teljes alapossággal felmérte, a monostor és a templom tömbjének alaprajzát négyszögletűnek, a templomét keresztidomúnak találta, hosszában 297, szélességében 138 láb méretűnek ... (1 bécsi láb 31,608 cm.) .. . Veteris deinde monasterii et templum fabricem, irrefragabilem soüdae, etiam florentis olim, artis testem; regiaeque insuper largitatis monumentum fuisse, tum ipsa utriusque in quadrum concurrença fundamenta (antequam hodierna Basilica cum monasterio novo, in loco veteris, erecta esset) tum grandes etiam, et secti ipsi lapides, vix non in dies singulos eruti, ad oculum loquebantur; testaturque praenobilis ac Artificis Di Francisci Antonii Pilgram... etiamnum extans Syngrapha (Archiv. Rubric. 47. Fasc. XXV. N. 6.) vi cuius se curatissime fundamentum utriusque (quam Anno 1738 iniit) dimensione didicisse asserit, monasierium ac templum quadratae figurae et hoc quidem crucis formám retulisse. .. longitudine 297 pedum, latitudine 138. .. 3 Olajfestmény a heiligenkreuzi ciszterci apátság levéltárában. Bal alsó sarkán felirat: Vera delineatio aedificii in Sancto Gotthardo, prout a Cisterciensibus religiosis ex Sancta Cruce in Austria post recuperationem factam anno 1734 inveniebatur." Mérete 150X100 cm. ,,A szentgotthárdi épület élethű ábrázolása, amint azt az ausztriai szentkereszti fheiligenkreuzi) ciszterci szerzetesek az 1734-ben történt visszaszerzés után találták." Annak ellenére, hogy a festmény gyenge qualitású, szerzőjét mégis Gusner Mátyás személyében kereshetjük. 6 ugyanis az elsőkként ideérkező heiligenkreuzi szerzetesek között volt, s a festő jelenlétében aligha készíthette más az új szerzemény első olajképét. 285