Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Zlinszkyné Sternegg Mária: Adatok a szentgotthárdi volt ciszterci apátság építéstörténetéhez

SA VARIA 3. KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1965 ADATOK A SZENTGOTTHÁRDI VOLT CISZTERCI APÁTSÁG ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉHEZ ZLINSZKYNÉ STERNEGG MÁRIA A szentgotthárdi volt ciszterci apátság hazánk egyik legszebb — és mégis alig ismert — barokk műemléke. A barokk műemlék azonban rejti a hazánk történelméhez sorsával oly szorosan kapcsolódó monostor történetének számos emlékét is. A szentgotthárdi apátságról többen írtak már,

1 de a műemléket teljes történetével részletesen bemutató monográfia még nem született meg. Ennek megírásával mindaddig várni kell, míg egyrészt a tervbevett restaurálás a műalkotásokat minden szempontból bemutatható állapotba nem hozza, másrészt az ennek során lehetségessé váló régészeti feltárás az építéstörténet számos fennálló problémáját nem tisztázza.. Ennek a közelgő feltárásnak munkáját szeretnők elősegíteni azzal, hogy levéltári kutatásunk vonatkozó eredményét és az ennek alapján felvetődött problémákat a nyilvánosság elé bocsátjuk. 1 Első helyen kell említenünk Heimb Teofil ciszterci szerzetes, heiligenkreuzi levéltáros művét, Notifia de ortu et progressu abbatiae sacri Ordinis cisterciensis B. M. V. ad Sanctum Gotthardum dictae, Vienna, 1764. Értékes, alapos rendtörténeti munka ez, sok fontos adattal, a heiligenkreuzi levéltári anyag feldolgozásával. A barokk apátság építését mint kortárs és szemtanú írta meg, ezért különösen értékes. A hasonló jellegű és célú munkák mind az ő művét vették alapul. így Dóczy József, Története és viszontagságai Szentgotthárdnak, Pest, 1832. Koll Malachias, Das Stift Heiligenkreuz in Österreich mit den dazu gehörigen Pfarreyen und Besitzungen sammt dem vereinigten Stifte St. Gotthard in Ungarn. Kapitular dieser beiden Stiften. Mit 5 Ansichten. Wien, 1834. Memoriale inchoatum per patrem Adalbertum Wolf monasterii huic Priorem et Parochiae oppidi St. Gotthard Administratorem, Anno 1866, kézirat, folytatta 1870—72-ben P. Ferdinand Schuster, főleg plébániatörténeti szempontból, erősen Heiligenkreuz ellenes tendenciával írva, (Heiligenkreuzi levéltár, Rub. 47. I. 30.); Rainiss, Julius, Die Abtei Zirc mit den dazugehörigen Abteien Pilis, Pásztó und St. Gotthard in Ungarn, és Gsell, Benedict, Die Abtei Heiligenkreuz, Brunner, Sebastian, Ein Cisterzienserbuch с művében, Wien, 1881. Laszczik Bernát, A szentgotthárdi apátság és konvent története, 1896—1904, kézirat; Berger Máté, A szentgotthárdi plébánia története, 1892—1944, kézirat; Kifejezetten gazdaságtörténeti céllal íródott a „Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez" sorozatban Kalász Elek, A szentgotthárdi apátság bitrokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban, Budapest, 1932. с műve. Hatalmas anyagot feldolgozó és úttörő jellege miatt általános történeti szempontból is értékes forrás; Falubíró Győző, A szentgotthárdi apátság története a XVI. és XVII. században, 1934. Kézirat, hatalmas okirati anyaggal. Befejezetlen volta miatt nem ment egyes tévedésektől, melyek korrekcióját ráutalás nélkül hajtottuk végre. Piszter Imre, Szent Gotthárd püspök és a szentgotthárdi ciszterci apátság rövid története. Szombathely, 1938. 283