Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Szövényi István: A szüret jelentősége a régi Kőszeg gazdasági életében

A tavaszi időjárásra a Szőlő Jövésnek Könyve művészi grafikáiból és akvarelljeiből következtethetünk, ezek 1740-től szinte megszakítás nélkül megőrizték számunkra az április 24-én mutatkozó hajtásokat. A város sajátos éghajlati viszonyainak megfelelően bizony ritkán találkozunk Szent György napján szép, kifejlett hajtásokkal, annál gyakrabban fordul elő, hogy a hegymesterek a tanácsházba hozott vesszőn csak „némelly bimbókat" tudtak bemutatni, „a mellyeket nem volt méltó le rayzoltatni.. . "

18 A friss hajtásokat a tavaszi fagyok elég sűrűn megtizedelték, a gazdák reménysége, az igazi szőlőérlelő idő a meleg nyár és a verőfényes ősz volt. A korán beköszöntött őszi esőzés is sok kárt tett a termésben, ezért gyakran megtörtént, hogy a szüretet a szokottnál jóval előbb kellett megtartani. 1684-ben aggodalommal látta a tanács, hogy „szüntelen lévén az alkalmatlan esés üdő, melly miatt annyira vesz az szőlő, hogy nem lehet kéváltképpen való kár nélkül továb tartanyi",^ azért a szüret kezdetét már szeptember 25-re előrehozták. Nem várták meg az Orsolya napot 1663-ban sem, mert a sok eső miatt azt tapasztalták, hogy „az szőlő nem szaporodik hanem chak fogy és az jobban jobban rohad... "

20 Ugyanerre kényszerültek a gazdák 1737-ben is, „mivel az essős üdő igen ingruált (beköszöntött), és jobbulássa... nem remilhető.. . "

21 Háborús időkben a portyázó csapatok pusztításai miatt a korai szüret nagyon is indokolt volt. „Némellyek az szüret iránt lamentáló dnak.. . "

22 — olvashatjuk a kuruc—labanc háborúk idején a városi jegyzőkönyvben — ezért a tanács megengedi, hogy a szüretet október 8-án megkezdhessék. — Mivel az erőszakoskodó katonákkal szemben a hegypásztorok tehetetlenek voltak, a megmaradt kevés termés megmentése érdekében a tanács úgy döntött, hogy „.. .noha az szedésnek ideje szokás szerént mégh mast nem volna, mind azon által mint hogy igen kevés vagyon, és naponként fogy, úgy az időis változó...", a szedést október 9-én el fogják kezdeni. Ugyanakkor testi épségük érdekében figyelmeztetik a szüretelőket, „... hogy senki ott ne szedgyen.. .az hol az katonaságh nemfogh vigyáznyi."

23 — Még az is megtörtént, hogy a szedés időpontját sem hozták nyilvánosságra, mert „.. .az mostanyi üdöre nizve az találtatott, hogy nem tanácsos aztpublicálni, mikor akarunk az Szürethez kezdenyi, mint hogy az hir elmenne, úgyis fenyegetőznek az kuruczok.. ."

24 Bár a tapasztalat azt mutatta, hogy a termés minőségét a szőlő túlérése, a kései szüret igen kedvezően befolyásolta, mégis a sok kártevővel szemben egyetlen védekezésül csupán a termés leszedése maradt. 1745-ben szomorúan állapította meg a tanács, hogy „az Hegyen. . . mind az éghi madarak által, mind egyébb szelíd Marhák, úgy Emberek általis az szölö rettenetesképpen praedáltatik, következendöképpen ezen kevés gyümölcsis, az ki még az szőlőben otkin vagyon, az Lakosoknak nagy kárával vesztegettetik...", ezért a szüretet november 6-nál tovább nem lehetett halogatni.

25 A szüret idejét befolyásoló tényezők sorában említést kell tennünk még a szőlőbetegségekről is, ezek közül csak a rothadást észlelte és jegyezte fel a régi városi krónikás, mely rendszerint „az álhatatlan esés üdő miatt" következett be, s a szemek hullani kezdtek.

26 A szüret kezdete Kőszeg város közgyűlési jegyzőkönyveinek adatai szerint az 1649 — 1820-ig terjedő 172 év alatt az alábbi időpontokra esett: 18 Szőlő Jövésnek Könyve, 1758. évi feljegyzés 19 Vjkv. 1684. 162. 1. 20 Vjkv. 1663. 109. 1. 21 Vjkv. 1737. 235. 1. 22 Vjkv. 1704. 321. 1. 23 Vjkv. 1709. 122. 1. 24 Vjkv. 1705. 457. 1. 25 Vjkv. 1745. 219. 1. 26 Vjkv. 1738. 498. 1. 266