Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Szövényi István: A szüret jelentősége a régi Kőszeg gazdasági életében

pedigh ad normám Liberarum aliarum Regiarumque Civitatum (más szabad királyi városok példájára) az belseö, és külső Tanátsbul, ugy mind Losy János Úr Naypaur Mihály pedigh külseö Tanáts béli személy ... mely functio (hivatal) minden két Esztendőben változnyi fogh."

10 Minthogy a borterméshez ily fontos gazdasági érdekek fűződtek, érthető, hogy a bortermelő lakosság, de maga a városi magisztrátus is minden évben nagy várakozással tekintett a szőlő betakarítására. íratlan törvény, évszázados tapasztalatok alapján a szüretet Kőszegen október 21-én, Orsolya napján tartották. Mivel ez az időpont később egybeesett az Orsolya napi vásárral, az időjárás és a termés minősége szabta meg, hogy a szüret a hagyományos terminus előtt vagy utána kezdődjék-e. A vásárhoz ugyanis az iparos- és kereskedő polgárság létérdeke fűződött, mert ekkor intézte téli szükségleteinek beszerzését a környék lakossága. Ezért a tanács szigorúan meghagyta, „hogy az kapások közül vásár alkalmatosságával senki sem merészelyen... szedni"

11 A természeti népek elképzelésében ősidők óta a hold nagy befolyást gyakorolt az időjárásra. Innen eredt az a sokáig uralkodó nézet, hogy a hold mágikus ereje szétoszlatja a felhőket, és a holdváltozás együtt jár az időjárás változásával. Ha tehát a szedés kezdete történetesen a holdváltozás idejére esett, a terminust inkább egy-két nappal elhalasztották. E tapasztalati tényeken alapuló időjóslás nem egy ízben befolyásolta a szüret kezdetét. „Mivel pedigh az Holdis csak két nappal előb ujol, — írta a városi jegyző 1744-ben — mind sem az Nemes Kösség az szüretnek kezdetit projectálta (kitűzte), az N. Tanáts azért, hogy az üdőnek változását, mind pedigh az Holdnak erössigit is tapasztallya, stabiliálta (úgy intézkedett) hogy 8-va Novembris kezdgyék az Hegy Mesterek".

12 Hasonló döntést hozott a tanács 1756-ban, bár a választott község a hagyományokhoz ragaszkodva október 22-re javasolta a szüret kezdetét. A tanács azonban „az üdöt megh vizsgálván, tapasztalta, hogy szintén azon nap lészen az holdnak újulása, az mellyben az üdőnek változása szokot lenni, az melly a szüretnek alkalmatlan volna; találta áztat azért az Nemes Magistratus, tanácsossabb volna az hold ujulásának két vagy három napját megh várni, hogy az üdőnek mi voltát megh tanulhassa. . . "

13 Ha az idő kedvezett, amíg csak lehetett a tőkén hagyták a szőlőt, hogy aszúsodjék. 1742-ben éppen ezért a szüret kezdetét először november 6-ra tűzték ki, „de az N. Tanáts akkoris az üdőnek változássát pro fundamento observálni (alaposan megfigyelni) kívánta, megh újulván azért az hold, és az üdőis Istennek jóvoltábul alkalmassint mutattya maghát, melly által az szőlőnek fája, következendőképpen Gyümölcseis naponkint javul, és ha egy kis esső éréis, avagy dér megh csépnéis, az azért Gyümölcsnek ártalmára nem lészen. Statuáltatott azért communi voto (közös óhajjal úgy határoztak), hogy az szüretet Isten engedelmébül pro 12-a novembris... kezdgyik el.. . "

14 Az alapos megfontolás ezúttal azonban — mint nagyon sokszor — csődöt mondott, mert a szőlőt, „a ki megh nem lágyolhatott az Hidegh el vette, azokra nizve kevés bor" és olyan gyenge minőségű termett, hogy „idegeneknek el nem lehetet adni.. . "

15 Máskor viszont jóval korábbi szüret idején „töppet szőlőt"

16 szedtek, és „a töppet Szölöbül ausbruchot (aszút) is tsináltak... "

17 10 Vjkv. 1726. 691. 1. 11 Vjkv. 1766. 551. 1. 12 Vjkv. 1744. 551. 1. 13 Vjkv. 1756. 815. 1. 14 Vjkv. 1742. 739. 1. 15 Szőlő Jövésnek Könyve ab Anno 1740, Jurisich Múzeum 16 U. o. 1794. évi feljegyzés 17 U. o. 1806. évi feljegyzés 261