Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)
Katona Imre: Habán emlékek Vas megyében
birtokaira, miután szerződésük valami miatt meghiúsult. Egyikük — Brecht Gáspár, akit brodzkóiként emlegetnek 15 — csak rövid ideig állt a Batthyányak szolgálatában, mert később ismét a morvaországi gyülekezetben tűnik fel. A neumül-i „Habansky Dwur" gondnoka volt (diener der Nottufft zur Newmül) 1619. szeptember elsején bekövetkezett haláláig. 16 A másik, Nyugat-Magyarországon letelepedett csoport tagjaival, Khüencz Miklóssal, Brecht Menyhérttel és Hyrzl Kristóffal 17 1617. március elsején szerződtek Landau Erazmus és Landau Benigna felső-ausztriai birtokosok. 18 A Batthyányak levéltárában levő szerződés szerint ennek realizálása valószínűleg félbeszakadt, ezért úgy gondoljuk, hogy ez a csoport 1617-ben, 18-ban kerülhetett Nyugat-Magyarországra. Az első csoporthoz hasonlóan ennek is csak egyik tagja volt magyarországi — Pozsony megyei — míg a többiek a morvaországi Nikolsburgtol északra eső Neumühl-ből kerültek a Batthyányak nyugat-magyarországi birtokaira. Az anabaptista krónika szerint a Landau család Zistsersdorf-i birtokain számos anabaptista vagy újkeresztény iparos lakott, köztük az 1619. január 31-én mártírhalált halt David Wälschis. A Landauk (von Landau) kezdetben befogadták, majd üldözni kezdték az anabaptistákat. David Wälsch is 1617-től 1619-ben bekövetkezett haláláig a Zistsersdorf-i várbörtönben raboskodott. 19 Ez az adat is azt bizonyítja, hogy a Zistsersdorf-ról Nyugat-Magyarországra vándorló anabaptista kézművesek a Landauk üldözései elől menekültek a Batthyányakhoz, majd szerződésük leteltével a Pozsony megyei Nagyiévárdon telepedhettek le. Brecht Menyhért pl. az itteni Haushaben gondnoka lett. 20 1620. március 6-án bekövetkezett haláláról krónikáik tájékoztatnak. Az 1622-ben, illetve 1623-ban Nyugat-Magyarországon letelepedett csoport — mint ezt a Batthyány-számadáskönyvek névjegyzékei és az ehhez fűzött megjegyzések tanúsítják — szintén Morvaországból való. 1623-ban János herceg jamnitzi birtokairól mintegy 48 személy költözött a Batthyány birtokaira. A különböző kézművesek között keramikus nem volt. Ebből azonban nem következtethetünk arra, hogy a Batthyányaknak ekkor még nem voltak anabaptista vagy újkeresztény keramikusai. Mint a továbbiakból láthatjuk, az anabaptista keramikus az 1622-es letelepítéskor került Nyugat-Magyarországra. A Batthyány — levéltár leveleiben, számadáskönyveiben több anabaptista vagy újkeresztény iparosnévsort találhatunk. 21 Az 1630-as, 40-es és 1650. évi adatokkal való egybevetéskor kiderül, hogy egyes anabaptista vagy újkeresztény iparosok évtizedekig maradtak a Batthyányak szolgálatában. így például az 1623-ban Nyugat-Magyarországon letelepedett neumühli Hyrzl Kristóf ács, vagy csak közönségesen „Kristóf ács", 22 még 1637-ben is szerepel a levéltár számadáskönyveiben. 23 Az 1623-ban a jamnitz-iekkel letelepedő anabaptisták között levő Balthauser (esetleg Waldhauser ?) kulcsár is majdnem 20 évig állt a Batthyányak szolgálatában. 1641-ben halhatott meg, mert az 1642—43-as konvenciókban a neve már nem fordul elő. 24 Ugyancsak évtizedekig szerepel Mihály von Brinn (Brünn) kertész is, 25 aki szintén Jamnitz-ről került 1623-ban Szalonokra. 26 A rendelkezésre álló névsorokból és más forrásokból kitűnik, hogy nemcsak 1622. előtt és 1623-ban telepedtek 15 Iványi B. i. m. 17. 1. 16 Zieglschmid, A. J. F.: Die älteste Chronik der Hutterischen Brüder. New York, 1943. p. 720. 17 Iványi: i. m. 17. - Hyrtz(el)l, HiertzelCristoff. Zieglschmid: 620; 644; 768; 772; 780; 783. 18 Zieglschmid: 711. 19 u. o. 20 u. o. 761. 21 Iványi: i. m 17. 1. 22 Iványi: i. m 19. 1. — Zieglschmid: 768. 23 OL. Batthyány es. lt. Katonai és személyzeti iratok 354-426+ 382/a. pag. 274, 391. 24 OL. Batthyány es. It. Tiszttartókkal való levelezés 1 — 201. csomó pag. 85, 98. 25 OL. Batthyány es. lt. Tiszttartókkal való levelezés 1 — 201. csomó, pag. 55. 26 Iványi i. m. 17. 1. 245
