Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Katona Imre: Habán emlékek Vas megyében

SAVARIA 3. KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1965 HABÁN EMLÉKEK VAS MEGYÉBEN KATONA IMRE A habán kérdésnek nagy és jelentős külföldi irodalma van,

1 de számottevő az erre vonatkozó magyar nyelvű szakirodalom is.

2 E munkákban — ha nem is mindig kiemelkedő helyen — de gyakran található Vas, vagy Sopron megyei habánokra utaló adat. Kifejezetten a Vas megyei habánokkal azonban Iványi Béla tanulmánya foglalkozik.

3 Az alábbiakban a hiányok pótlására a habánok nyugat-magyarországi szerepléséről adunk összefoglaló ismertetést, a már közölt és publikálatlan forrásanyag alapján. Az anabaptisták vagy újkeresztények a XVI—XVII. század legsokoldalúbb kézművesei voltak, akiket anabaptista hitük és kommunisztikus társadalmi berendezkedésük miatt Európa-szerte üldöztek a katolikusok és protestánsok. Eredetileg és elsősorban vallási csoportosulás tagjai voltak, akik az őskereszténységhez való visszatérést hirdették és ennek megfelelően szigorúan zárt háztartásokban éltek. Egyesek szerint telepeik (Haushaben) nevéről nyerték Észak-Magyarországon a „habán" elnevezést. E szekta tagjait parasztok, de főleg kézművesek alkották. A kézművességet igen nagyra becsülték és a mesterségek szinte valamennyi ágában magas technikai fokot értek el. Műveiket Magyarországon is nagyra becsülték. A vagyoni leltárakban az „újkeresztény" jelző mindig kiváló minőséget jelez.

4 A szekta tagjai a mozgalom kezdetén Európa különböző országaiból verődtek össze. Kiindulóhelyük Észak-Itália volt, innen hozták magukkal a fajanszkészítés tudományát is. Itáliából Svájcba menekültek, innen a Duna és az Inn mentén előbb Tirolba, majd Krajna, Karinthia és Stájerország érintésével Magyarország felé vándoroltak. Linz és környéke volt ideiglenes állomásuk, majd 1525-ben a morvaországi Nikolsburgban telepedtek le.

5 Vonulásuk sokáig tartott, nem volt egységes és egyidejű. Hazánkban a Felvidéken és az Ausztriával szomszédos nyugati részeken találhatunk elsőízben bevándorló habánokat. Vas megyében a XVII. század 20-as éveitől kezdve igen sok anabaptista vagy új1 Az anabaptizmus külföldi irodalmából Katona I: Brueghel Keresztelő János prédikációja с 1963-ban megjelent tanulmányom tartalmaz szemelvényeket. 2 A habán kérdés magyar nyelvű irodalmáról : A habán kerámia kérdései c. tanulmányom tájékoztat. Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1964. évi kötet. 3 Iványi Béla: Az anabaptista vagy újkersztények Nyugat-Magyarországon. Református Egyház, 1964. 14. sz. 16-20. 1. 4 Román János: A habánok Sárospatakon. Sárospatak, Rákóczi Múzeum 1959. — Helen Brestyánszky : Laat wederdopers — aadewerk in het Múzeum Boymans — van Beuningen. 1959. (2). p. 73. 5 Kudelková-Königová, Alena: Moravszká a Slovenská Habanska Keramika. Lispotad 1955-liden 1956. p. 12. 237