Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Bárdosi János: Újabb adatok Vas megye számrovásainak ismeretéhez

О 5 -10 cm ' ' ' 1 • J I I I I I 1. kép. Rovásfa Szarvaskendről. Ismertetését az alábbiam indokolják: 1.) Ezzel is bővíthetjük megyénk számrovásaira vonatkozó adatainkat, mivel ezt kiegészítésül szánjuk előző évi közleményünkhöz. 2.) Ezen olyan jel is van, mely a korábban ismertetett rovásfákon nem fordult elő. Az új jel a rovásfa közepe táján jelölt 8 egység mellett adódó kisebb méretű, vagyis csak félig bevágott rovásjegy. Az említett új rovásjel feltehetően felet jelent, fél egységet, ezért csak a rovásfa külső felére vágták rá félig, azaz a teljes értékű jegyek felének méretében. A jegyek együttes vizsgálata és SEBESTYÉN GYULA tanulmányának

3 adatai, valamint ábrái arról győznek meg bennünket, hogy ez valóban felet jelenthet. Az említett tanulmány 35. ábráján látható Békés-vármegyei rész-rováson

4 találhatunk ugyan, ilyen félig bevágott jeleket, ezek jelentése azonban más, mivel ezen az esedékes gabonarészt jelölték. A szarvaskendin viszont ez a röviden bevágott kis jel nem az esedékes gabonarészre vonatkozhat, mert abban az esetben — a számegységek összegét véve alapul — többször is elő kellene fordulnia. Közelebb visz e kérdéses jel problémájának tisztázásához SEBESTYÉN GYULA alábbi megállapítása: ,,... az egyenes bemetszést egységül használó magyar területeken csaknem mindenhol el van fogadva az, hogy az ékalakú fél bemetszés csak felet jelent. A 33. számú ábrán látható kovásznai (Háromszék-vm.) páros rovás keskeny lapján a fél egység jegyét egy mély függélyes bemetszés kapcsolja egybe. E bemetszés nélkül páros rováson ilyen jegyet szerepeltetni tényleg nem lehet. A ... mező-záhi (Torda-Aranyos-vm.) rováson a mély haránt metszés szintén felet jelent."

5 A szarvaskendi rovásfán a fél bemetszés nem ékalakú, ami azzal magyarázható, hogy rovásfűrésszel — amivel e jelöléseket végezték — ilyen bevágásokat eszközölni nem lehet, hanem csak késsel, bicskával. Ez az oka talán annak is, hogy a fél egység jegyét mély — de vékony — bemetszéssel nem kapcsolták össze úgy, mint a székely jeleknél. Ez viszont SEBESTYÉN GYULA véleményével

6 ellentétben azt is bizonyítaná, hogy lehet szerepeltetni — sőt szerepeltetik is — az ilyen fél jegyeket, összekötő bemetszés nélkül is a páros rováson. SEBSTYÉN GYULA megállapítása szerint: „...a fél-egység székely jegyét megtaláltuk Zalában és Veszprém-vm. alsó felében is."

7 így az sem meglepő, ha a Vas megyei Szarvaskend községben is ehhez hasonló fél egység jelölésmódja. A fél egységre vonatkozó feltevésünket az is valószínűsíti, hogy a hegyháti községek néhány szőlősgazdája krétával, ceruzával még ma is így jegyzi fel a pinceajtóra, gerendára stb. a fél vödör vagy fél sajtár mustot a szüret alkalmával.

8 A fél egységet jelentő jel nagyságra, ill. méretre pontosan az egész egységet mutató jegy fele. Sőt a krétával, ceruzával történő jelölésnél a fél egység jelét ; a függőleges kis vonalkát néha még vízszintesen is át3 Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás. Ethn. 1903. (XIV.) évf. 1 — 125. 4 Lm. 115. 5 Lm. 113-114. 6

U. o. 7 Lm. 114. 8 Nagy Irma 50 éves, Szarvaskend. 218