Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Csaba József. Hiedelmek és mágikus eljárások Csákánydoroszlón

108. Hóttetem (zsírmirigy daganat) elmúlik, ha oly egyén harapja meg, aki farkasmájat evett. Állatnál is használ. (Törő Zsigmond Gájger volt a legutolsó csákánydoroszlói, aki farkasmájat evett s mint ilyen, több ízben gyógyított embert és marhát egyaránt.) 109. Hóttetem: (zsírmirigy daganat) gyepükben található koronatüskével kell felbökni. 110. Sebes lábra: borvazelines pipadohány-papírost tesznek. 111. Fagyott lábra: faggyút raktak. 112. Meggyűlt újjra vadnyúlfaggyút tesznek. (Az kiszívja.) 113. Csúzos testrészt Szentgyörgy-nap (április 24) előtt talált kigyóbőrrel füstölik. 114. Pénteki és keddi megbetgedés nagyon veszélyes. Ha fel is gyógyul az illető, de sokáig kell betegeskednie. 115. Igézett egyén gyógyítása: Csizmaszalmával füstölik meg a megigézettet, aki rendszerint gyermek. Csak olyan szalma jó, amelyik kilenc napon át volt a viselt csizmában. 116. Igézett gyermek: fehér gilicetüskével (

Ononis spinosa) füstölik meg. Ezt a növényt levelestül teszik el, szárogatják erre a célra. 117. A köhögés elmúlik ha saját viezeletét megissza a beteg. 118. Sárgaságban szenvedő beteget egy korsó vízzel szemközt öntik. Olyan egyénnek kell ezt elvégeznie, aki a beteget még nem látta. 119. Hóttetem meggyógyul, ha istenátkozta tüskével (gilicetüske) (Ononis spinosa) megszúrják. 120. Fagyott lábat: rárakott nyerskáposztával (hordóbeli) gyógyítják. 121. Favágittóra. nem szabad vizelni, mert megszálkásodik (kicserepesedik) az illető keze. 122. Ha a fiatal lánynak még fejletlen emlőit egy férfi zsíros kalappal megdörzsöli: a lány emlője kifejlődik, megnő. 123. Vizeletelállást: reggel, délben, este kukoricaszemből készült főzet ivásával gyógyítják. Allatok, állati betegségek gyógyítása 1. Kotló alá páratlan számú tojást kell rakni, hogy a csirkék jól keljenek. 2. Ha télen is mutatkozik bogár (légy), úgy korán lesz kotló. 3. Zsibavirágot (Primula acaulis), vagy tölgyfagubacsot nem szabad a házba bevinni, mert akkor nem tojnak a tyúkok. 4. Tyúkok, hogy sokat tojjanak, lucázó gyermekek által hozott szalmát kell tojófészkükbe tenni. 5. Ha a tyúkok nem tojnak, annak oka, hogy valaki az illető gazdaasszonynak „megtette". Ez azt jelenti, hogy valamelyik öregasszony kevés forgácsot lopott tőle, azt hazavitte s most az ő tyúkjai tojnak sokat. 6. Hogy a tyúkok jól tojjanak, szentkarácsony este összeszedik a favágító körül található forgácsot s feldobják a tyúküllő alá. 7. Jól tojnak a tyúkok, ha karácsony böjtjén mindenféle ételből (lehetőleg hét féléből) összeszednek egy keveset és nekiadják a baromfiaknak. 8. Jobban tojnak a tyúkok, ha tavasszal, koptatáskor a malomban lopott darát adnak nekik. 9. Ha húsevő napokon ültetünk kotlót, a tojásokból sok kakas, — ha hústalan napokon ültetünk, akkor sok jérce kel. 10. Pók szerencsét hoz a házhoz, ezért nem szabad elpusztítani. 11. Ha nyúl keresztezi utunkat : nem lesz szerencsénk. 14* 211