Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)
Dömötör Sándor: Lakodalmi kalácsok Vas megyében
hogyan díszítsék ki minél gazdagabban az örömfát. Volt olyan lakodalom is, hogy szőlőfürtökkel díszítették, másutt csupán staniolpapírba göngyölt dió volt az örömfa dísze. Úgy kidíszítették a lakodalmi örömfát, mint a városiak a karácsonyfát. Sokan gyertyát is tettek rá, meg sugárszórót is. 151 Az örömfát a vőlegény vőfélye vitte akkor, amikor a vőlegényes házhoz vitték a menyasszonyt: ő ment vele legelői. Két koszorúslány ment mellette, valamivel hátrébb. Ha lepotyogott az örömfáról a dió vagy a cukor, zsebkendőbe szedték, elveszni nem hagyták. Nehéz volt szépen vinni az örömfát, mert a súlya előrehúzta; aki az örömfát vitte, útközben öbbször is megfordult, pördült vele. Az örömfát a menyasszony kapta meg és sok be se ment addig a vőlegényes házhoz, míg az örömfát az örömkaláccsal együtt be nem vitték. Rendesen a kamrában állították fel. Előre készítettek az örömfának egy puttonyt vagy egy dézsát, megtöltötték valamilyen gabonafélével és abba állították bele az örömfát. 152 A lakodalomba rendesen vacsora után vitték be : a násznép fogta addig, míg a menyasszony annyi tányérba nem rakta a cukrot, diót, ahány asztalnyi vendég ült a vőlegényes házban. Mindenki evett az örömfa gyümölcséből, még a gyerekek is. 153 A lakodalomra készített örömkalács tehát nemcsak Vas megyében, hanem országszerte igen nagy, néha 20—25 kilós fonott kalács volt, szalagokkal, gyertyákkal, mézes bábuval, gyakran menyasszony és vőlegény figurával díszítve. 154 Cserhátsurányban (Nógrád m.) az örömkalács félasztal nagyságú : közepén a termőfa, vagy a vőlegény és a menyasszony megmintázott alakja. A négy sarkán 1 — 1 kisebb fa van, amire tészta, alma, dió, rózsa van felaggatva. Az egész kalács pattogatott kukoricával is van díszítve. Annyi gyertyát tűznek a kalácsra, ahány legény vesz részt a lakodalomban. 155 Galgahévízen (Pest m.) a menyasszonykalács szépen díszített fonottkalács: mazsola és dió van benne. Csillagot és mézeskalácsot is tesznek rá. ZSÍROS FERENCNÉ 67 éves parasztasszony, híres énekes, a népművészet mestere közlése szerint nemcsak menyasszonykalács van, hanem vőlegénykalácsot is készítenek. Mindegyik család készít karvastagságú tésztarudakból négyes fonyással — ahogyan a leányok a hajukat fonják — jó hosszú fonatot. Ezt karikában egymásra burogatják és a tetejére egy mézeskalács bábut tesznek. Ezután egy irtózatosan hosszú, szintén karvastagságú tésztarúddal körbetekerik és szögletes pléhtepsin sütik meg, úgyhogy az eredetileg kerek kalács szögletessé válik. Az első világháború körül vágtak négy kis botot, lehúzták a héját, a felső felén meghagytak néhány rövid ágat és az egészet bevonták vékonyra sodort tésztával. A menyasszonykalácsba szúrták, a négy sarkára és azzal együtt sütötték ki. Utána keskeny színes papírszalagokkal tekerték be, felpántlikázták és almát, fügét, narancsot, finomságokat szurkáltak a kalácsban levő fácskák ágaira. A hatalmas kalácsokat kalácstartó deszkákon, amelyeknek két füle volt, lógasztva két-két legény vitte a lakodalmi menetben. A templomban a vőlegény és a menyasszony mögött álltak vele, otthon a lakodalmi asztalra tették a vőlegény és a menyasszony elé. A menyasszonytánc előtt osztották ki. 156 Rákospalotán (Pest m.) a menyasszony kalácsa fehér búzalisztből sütött, jó nagy, tejes-vajas kalács volt a menyaszszony és a vőlegény gyúrt képeivel, szemüket borsóval dugdosták ki. A katolikusoknál keresztek, a reformátusoknál csillagok voltak ráragasztva. 157 Hódmezővásárhelyen a fonatos kalácsot három ágból szokták csinálni, de régebben jegybe is küldték és tésztá151 V. ö. a hosszúlázi lakodalom karácsonyfájával: 163. jegyzetnél. 152 V. ö. a csuvas lakodalom hasonló gesztusával: 184. jegyzetnél. 153 V. ö. az „osztogatás" adalékaival. 154 Magyar Népzene Tára III/A. 1020. p. J55 NINA: XI. 14/1. (OSKÓ ENDRÉNÉ gyűjtése 1951-ben.) we NINA: XII. 26/2. sz. (JÁMBOR MÁRTA gyűjtése 1952-ben.) Zsírosnétól kiegészítő gyűjtés 1960. jan. 23-án. 157 NÓVÁK, Ethn. XV (1914), 77-98. p. 200
