Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Dömötör Sándor: Lakodalmi kalácsok Vas megyében

A termőág belsejébe a kerek talpra gyertyát erősítenek, amelyet este 10—11 óra felé gyújtanak meg. Ekkor indul a menyasszonyos házból a vőlegényes házba a menet, amelyet kendőruhával, pántlikával, fokosokkal és bunkókkal feldíszített vőfélyek vezetnek. Közöttük viszi a termőágat egy idősebb ember. Ezután viszik a nők a menyasszony számára a cukros süteményeket. Amikor a vőlegényes házhoz érnek, a vőfélyek erőszakosan bebocsátást követelnek azzal az ürüggyel, hogy egy elveszett báránykát keresnek. — Itt köll annak lenni, erre van a járása ! Ha a bárányt megtaláltuk elhozzuk neki az erdőt is! — mondják. — Ha az erdőt hozták el neki, akkor jöjjenek be! — mondják végre a bentiek. Pinkamindszenten szombaton este mindenki a lányos ház kéményét lesi. Ha füst száll ki, azt mondják, hogy „estére farkasok járnak oda!" A „farkasok" alatt a kérőket értik, akiknek „farkuk" azaz botjuk van és azt mindig is magukkal viszik. Tehát a lányos háznál várt farkasok nem vadállatok és a „bárány", vagyis a menyasszony, már türelmetlenül várja őket. Sütik is a sok kalácsot az esti kézfogóra; ezt jelenti a kéményen feketén szállongó füst. Amint megjönnek a kérők, egyikük elmondja a szokásos keretest: „Dicsértessék a Jézus Krisztus! Engedelmet kérünk kedves háziurunk és háziasszonyunk, megmondani röviden szándékunk... Ezen Pinkamindszenten született N ifjúlegény megszerette kegyelmetek liliomszál leányát M, valamint kigyelmeteket és házukat is, s ha a fölséges Úr Isten úgy rendlte volna, kegyelmetek beleegyezésével szándékozna őt elvenni, először jegyesül, másodszor gyűrűsül, harmadszor örökös házastársul.'" Azután megkérdezik a leányt, hogy hozzámegy-e. Legtöbbször igenlő feleletet kapnak, mert már előre megegyeztek. Erre aztán lakomához fognak és mulatnak kivilágos kivirradtig. Mohácson az érkezetteket a menyasszony fogadja és az asztalfőre ülteti. Esznek és táncolnak, majd az első vőfély elmondja a termőágköszöntőt, amely tkp. egy hazugságfüzérből álló versezet és elkezdi a termőág licitálását. Ekkor mindenki dob pénzt a tepsibe és kijelentik: — A menyasszonyé az erdő, maradjon is neki! Ekkor a vőfély az összegyűlt pénzt a tepsiből a menyasszony kötényébe önti. Az árverést tánc fejezi be. A termőágat a következő lakodalmakon továbbadják, míg szét nem 36 kép. Sündisznóbőrös vőfélybotok a szombathelyi múzeumban. megy. 141 141 Perőcsényben (Nógrád m.) farsang vasárnapján 5 — 19 éves kisfiúk szülei hasonló korú kisebb leányok szüleinek tebe nevű életfát küldtek, amely az ecseri örömfához hasonló szerkezetű volt. A leány szülei farsangot követő vasárnap viszonozták a megtiszteltetést. Saját gyűjtés, v. ö. E. FEHÉR JULIANNA: A „tebe" a nógrádmegyei Perőcsényben. Népr. Közi. III (1958), 269—273. p. A tebe alakilag az örömfa változata, a tebeküldés a lakodalmi szokásokkal függ össze. — A ma198