Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Dömötör Sándor: Lakodalmi kalácsok Vas megyében

2ö 30 28 — 30 kép. Magyar perecformák. DIETRICH szerint a római szimbolikában a perec kerete a napkorongot, küllői pedig a négy évszakot jelképezték, mint a korongalakú kenyerek begásai, amelyek a kemény tésztájú pogácsaféle sütemények díszítéseiben élnek napjainkig.

68 ECKSTEIN szerint a perec az antik-keresztény világ kedvelt kultikus süteménye volt, különösen a farsangi időszakban divatozott egészség- és szerencsevarázsló tulajdonsága miatt.

69 Ezek a tudományos vélemények azt mutatják, hogy az ősközösségi halottkultusz történeti korok szerinti átértékelései az ún. népi hagyományba szorultak vissza, amely nem tükrözte az adott korszak korszerű tudományos ismereteit. Bármilyen kultikus szerepe is volt az ókorban, vagy éppen az őskorban a sütemények formáinak, a perecek fogyasztói ma már nem tudnak róla. Az ősközösségbe visszanyúló alapformák, amelyeket a korszerű sütőipar napjainkban is terjeszt, ma is hasznosak és szükségesek, mert a kalács természetes és ma is meglevő anyagi tulajdonságaiban gyökereznek és nem hajdani indokolásaiban, akár tudományosak voltak egykor, akár nem.

70 A kelesztett kenyér-, ill. kalácstésztából készített perecfélék készítése nálunk is országszerte el van terjedve, ami BÁTKY szerint régi voltukra vall.

71 Közismertek a sós perecek. de az édes perecek is kedvelt csemegéi felnőttnek és gyermeknek egyaránt. Helyi változatok is alakulnak, amelyeknek alapját formálási és tésztakészítési sajátosságok képezik. A sósvízben kifőzött, megszikkasztott és tepsiben kisütött perec sokáig eltartható, — valósággal (LEBRUN—

TOISEUL: Diet. etym. de la langue française. Paris 1937. 103. p). pedig a latin bracis: „gallische Getreideart zur Malzbereitung". (WALDE—HOFMANN: Lateinisches etymologisches Wörterbuch. Heidelberg 1938. I, 114. p.) 68 A. DIETERICH: Nekyia. Leipzig 1893. PAULO vies ISTVÁN: Alexandriai istenségek tiszteletének emlékei a magyarországi rómaiságban. Bp. 1915. 69 VARGA ZSIGMOND: AZ ókori keleti népek művelődéstörténete különös tekintettel a bibliára. Pápa 1915-1918. (Ref. Egyh. Ktár XII-XIII.) U. ő : Sumir (babvloni) örökség az uralaltaj népek vallási életében. Debrecen 1925. 70 V. ö. DÖMÖTÖR SÁNDOR: Néprajzi kutatásunk alapkérdései. Ethn. LXXII (1961), 95 —99. p 71 Magyarság Néprajza I, 101. p., BAKÓ: i. m. 416. p., NAGY GYULA: Lakodalmi kalács sütése Orosházán és környékén. Népr. Közi. III (1958), 100—104. p. 183