Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)
Kádár Zoltán: A II. századi savariai mitologikus sírkövek ikonográfiájáról
SAVARIA 3. KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1965 A II. SZÁZADI SAVARIAI MITOLOGIKUS SÍRKÖVEK IKONOGRÁFIÁJÁRÓL KÁDÁR ZOLTÁN A pannóniai római szepulchrális művészetben különleges helyet foglalnak el a savariai mitologikus domborművek, A három legjelentősebb közül kettő: a szombathelyi Hámán Kató utcában talált relief díszes sírkő, melyet C. Sempronius Marcelinus állíttatott, továbbá a feliratnélküli jaki sírkőtöredék még okvetlenül a II. században készült, 1 — míg a harmadik — a Kiskajdon előkerült töredék már a markomann háborúk után készülhetett, valószínűleg a Severus-korszak elején vagy közepén. 2 A szombathelyi követ ikonográfiái szempontból nemrégiben alaposan megvizsgáltuk, a vele egyidejű jaki sírkő mitologikus jelenetének interpreteciója azonban még nem látszik megnyugtatónak.Éppen ezért ezuttalaz a feladatunk, hogy a két korai mitologikus sírkő formai és tartalmai kapcsolatainak tisztázásával e kérdés megoldását előbbre vigyük. A korábbi kutatásaink majdnem bizonyossá tették, hogy C. Sempronius Marcellinus sírkövének f őjelenete a trójai mondakörből származik, s Heléna életének egyik fontos epizódját, — valószínűleg Paris és Aeneas megjelenését ábrázolja, Heléna spártai otthonában. (1. kép 3 ) Ikonográfiái és stiláris szempontból egyaránt lényeges, hogy a kőfaragó a csábító szépségű asszonyt meztelenül ábrázolja tehát, úgy hogy erotikus vonzóerejét jobban hangsúlyozhassa. Mindez provinciális viszonylatban aránylag igen magas színtű realizmussal, anatómiai hűséggel mutatja be, jóllehet a dombormű anyaga kissé szemcsés s így a formák gömbölyűségének, szépségének kiemelése nehezebb, mint a simábban csiszolható márványdomborműveknél. A sajnos nagyon megrongált jaki sírkő az előbbinél nemesebb anyagból, finoman csiszolható fehér stájer márványból készült (akárcsak a savariai Capitolium triász-szobrai 4 ). l A Sempronius-kőre (C Sempronius Marcellinus és családja sírköve): Kádár Z., Szép Heléna története egy szombathelyi sírkövön, Vasi Szemle, U. f. 1(1958)18 — 24, képpel — U. ő., Arch. Ért. 88 (1961) 249-252 (korábbi irodalommal) 1. kép, - P. Buócz T., A szombathelyi Savaria Múzeum kőtára, Savaria Múz. Közi. 17. Szombathely (1962) 102. skk, képpel; a jaki kőre: Erdélyi G., Arch. Ért. 77 (1950) 72, 77. sk. XVI. t. 2., új felvételben mutatja be Kádár Z., Szombathely, Budapest (1961) 59. kép. — Mindkettőre: U. ő, Scenes de mythologie grecque sur les reliefs funéraires de Savaria (Pannonié supérieure). Actes du VIII Congr. Int. d'Arch. Class. Paris (publ. 1965) 382. skk, XX. t. 1., 3. képek. 2 Kádár Z., i. m. 67., 60. kép, — Erdélyi G., Herkules und Alkestis, Acta Arch. Acad. Scient. Hung. 13 (1961) 93 (további irodalom a 34. j.-ben), - P. Buócz T., i. m. 102, - Diez, E., Selene-Endymion auf pannonischen und norischen Grabdenkmälern, Ö, Jh. 46 (1961 — 63) 53., 28. kép. Kádár Z., Actes du VIII. Cong. Int. d'Arch. Class. 384. sk, XX. t. 5-6. képek. 3 A jelenet ikonográfiájához az 1. j.-ben említett irodalomban felsorolt adatokon kívül v. ö. még Reinach, S., Répertoire de peintures grecques et romaines, Paris (1922) 165. t. 2. (Pompeji), a kompozícióhoz: Bossert, H. Th, — Zschietzschmann, Hellas und Rom, Berlin (1936) 119 (,, Liebeswerbung, Terrakottagruppe aus Myrina -Kleinasein-in Louvre, Hellenistisch"). 4 V. ö. Paulovics I., Arch. Ért. 53 (1940) 20. 159
