Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Szentléleky Tihamér: Az iseumok kialakulása Egyiptomban és hatásuk Saváriára

gasabban fekvő további helységet tárt fel és előkerültek a környező épületek falmaradványai is.

26 Ha ennek az épülettípusnak kialakulását szeretnénk nyomon követni, akkor a középegyiptomi Touna-el-Gebel halotti templomait és szentélyeit kell megfigyelni. A Ptolemaiosok uralmának kezdetéről származó Petosiris halotti templomától kis sírépítmények sorozata vezet a XII. sz. templomig.

27 Tisztán nyomon követhető az alaprajzi fejlődés, mely végül is a Hadrianus kori négyoszlopos előcsarnokos kétosztatú cellás templomépítményhez vezet. Az előcsarnokhoz keskeny lépcsősor visz, ez előtt áll a szabad oltár.

28 Hasonló rendszert mutat a már előbb említett Hadrianus kori alexandriai Isis templom Ras-el-Sodában. Közép-egyiptomi kialakulására vagy legalább is az egyiptomi fejlődés nyomonkövetésére azért is legalkamasabb a hermopolisi Touan-el-Gebel példáját vennünk, mert itt, éppen ebben a körzetben, beleszámítva a Nilus keleti oldalán fekvő Antinoupolist is, nagy építkezések folytak. A felső-egyiptomi területen a római császárkor idején is az ősi hagyományoknak megfelelően építették az Iseumokat. így a Médinet Habutói délre, 1 km-re fekvő kicsiny Isis templomot is. A római korban azonban a korábbi épületek körül újabb építményeket emeltek. Erre talán legjobb az alaprajzilag is legszabályosabb példa, a kalabshai templom, 26 A. Adriani: Sanctuaire de l'époque romaine a Ras-el-Soda, Annuaire de Musée GrécoRomaine, (1935-39) Alexandria, 1940. 137. о. 27 Sami Gabra: Avec la collaboration E. Drioton, P. Perdrizet, W. G. Wadde, Rapport sur les Fouilles D'Hermopulis Ouvest (Touna el-Gebel) Cairo, 1941. 28 Sami Gabra: I. m. 66. o. PI. XXIX. 111