Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Katona Imre: A Báthoryak, Batthyányak és Zrínyiek Habsburg-ellenes mozgalma a XVI. század második felében

mely az adott feltételek között képes lenne a nemzetben rejlő erők és adottságok összefogására, egyesítésére. Csak egységes, központosított állammá tömörült ország számíthat komoly kulturális és gazdasági fejlődésre, függetlenségének, önállóságának megszilárdítására. A németországi evangelizációs mozgalmak, — különösen a lutherizmus - már jelt adtak a feudalizmussal szövetkező egyházi reakció elleni általános támadásra. Kép­viselőik, főleg a kezdeti időben, nyugathoz hasonlóan, nálunk is harcoltak a feudális bűnök megszűnéséért. Szerintük az ország függetlensége kivívásának ez a legfonto­sabb és legsürgősebb előfeltétele. Ha a magyarság megtér, vagyis szembefordul az anarchiával, akkor isten még az olyan hatalmas ellenségtől is megvédi, mint a török — mint ahogy korábban is elhalmozta kegyeivel: kihozta Scitiából és győzelemre vitte évszázadokon keresztül. Eszerint isten haragja csak úgy engesztelhető ki, ha a magyarság „tévelygéseid-bői visszatér az evangéliumhoz, az elkövetett bűnökért pedig penitenciát tart. E prédikátori koncepció tehát kizárja az anarchia elleni követ­kezetes harcot, mert csak a katolikus-feudálisok bűneinek, romlottságának megszün­tetését követeli, a protestáns feudálisok bűneivel szemben viszont elnéző. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a XVI. század közepén és második felében hatalom­hoz jutó új feudálisok már szinte valamennyien Luther követői és magatartásukban legalább annyi a kivetni való, mint a katolikus urakéban. Közvetlen török veszély esetén — vagy, ha gazdasági, hatalmi érdekeik úgy kívánták — számosan vállalták közülük az ellenséggel szembeni önfeláldozó, hősi harcot, de egyébként vagyoni érdekeiket fontosabbnak tekintették az ország érdekeinél, s nemzetvesztő politikájuk­kal a török újabb térfoglalásait segítették elő. Ez alól még a legkiválóbbak sem képez­tek kivételt, mint például Dobó István, vagy Zrinyi Miklós. Az áruteimelést folytató feudálisoknak érdekük volt, hogy a katolikus egyháztól, mint nagy gazdasági és politikai versenytárstól megszabaduljanak, s az egyházi javakat a reformáció címén maguknak kisajátítsák. A XVI. században gyakori jelenség, hogy protestáns fő- és köznemesek a katoli­kus egyház birtokait és javait háborgatják. Az időközben protestánssá lett Zrinyi Miklós 1565-ben például a báthai apátság javait foglalta le magának, 1 Batthyány Kristóf, a nagy Batthyány Boldizsár apja pedig 1554—55-ben a remetinczi minorita kolostor ezüstneműit, egyházi szereit, 2 malmát és borát tulajdonította el. a A Vas megyei pápóci prépostság és perjelség birtokaira a XVI. század 90-es éveiben az ugyancsak protestáns Maróthy Mihály, 4 az 1600-as ostromkor tragikusan elhunyt pápai várkapitány 5 tette rá a kezét. A polgári történet- és irodalomtörténetírás tagadta, hogy a magyar reformáció a társadalmi harcok vallásos vetülete volna. Valóban megtévesztő, hogy a reformációt 1 Takáts Sándor: Emlékezzünk eleinkről. Genius kiadás. É. n. 280. 1. 2 OL. Batthyány cs. It. Fráter Imre levele Batthyány Kristófhoz. Bécs, 1554. nov. 6. — Post orationum mearum commendationem. Magnifiée domine, jam pluries mag. vestra offendit nos gra­vissime, faciens, que ad se non pertinent, deponendo gwardianos ad Remethyncz per capitulum iuxta ordinis nostri statuta institutos, et pro suo libito alios instituendo, ex quo secuta est apostasia fratrum, scandalumque et dissensio inter fratres, quod nullus patronorum égit, ob idque claustrum prefatum pari consensu et voluntate relinquere decreveramus, educere fratres et fecissemus, si regia maiestas facere id nos permisisset, suius voluntati contrarium agere non licet nobis. Rogo itaque vestram mag. ne se intromittat in ea, quae ad se et patronum non pertinent, sed permittat qwardianos per capitulum institutos sua exequi officia, alias etiam contra velle regias maiestatis cogimur fratres ad alia transferre claustra. M eminent insuper vestra mag. quot et quam pretiosa paramenia ecclesiastica et res argenteria plunum claustrorum ad claustrum Remethyncz comportata a fratribus per violentiam extorserit et detinet, quae regiae maiestati sunt intimata, ut ex Uteris suae serenissimae maiestatis vestra intel­160

Next

/
Oldalképek
Tartalom