Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)
Évi jelentés a Vas megyei múzeumok 1963. évi munkájáról, Savaria Múzeum, Szombathely
NÉPRAJZI OSZTÁLY 1963. évben a Vas megyei múzeumok szervezetében a néprajzi kutatásokat két néprajzos muzeológus : В ár do si János és Nógrádi Géza végezte. Az előbbi az egész megye területén, az utóbbi pedig a sárvári járás területén végzett kutatásokat. A néprajzi tárgygyűjtés és bizonyos fokig a témagyűjtés területén is figyelemre méltó eredményeket ért el Dala Józ sef Jánosházán, G. Szikszay Edit Őri szentpéteren, Németh Antal Vasváron, P о то gy i József Nagygeresden és Madách у Károly Körmenden. Jelentős eredményekről számolhatunk be a népi műemléki felmérések vonalán. 1963-ban a Savaria Múzeum munkatársai 20, a Nádasdy Ferenc Múzeum 15, az ÉM. Városépítési Tervező Vállalat építészmérnökei pedig 25 községben végezték el a népi műemléki felméréssel kapcsolatos munkálatokat, melyek dokumentációja másodpéldányban nagyrészt a Savaria Múzeum néprajzi adattárába, kisebb részben pedig a Nádasdy Ferenc Múzeum néprajzi adattárába került. A felmérések a szombathelyi, sárvári, szentgotthárdi és körmendi járás területén történtek. A népi műemléki felmérések nemcsak a fénykép és adattári anyag gyarapodását eredményezik, hanem a tárgyi anyag gyarapodását is, mivel az alapos felmérések alkalmával egyegy község legrégibb építészeti objektumaiban fordulnak meg a kutatók, s így gyakran rábukkanhatnak értékes néprajzi és helytörténeti tárgyakra. A tervszerű felmérési munkálatokkal egyrészt tudományos hitelességgel, — fényképen és alaprajzon, valamint település- és épületlapon — megörökíthetjük megyénk népi építészeti értékeit, másrészt ezen keresztül számba vehetjük azokat a legkiemelkedőbb népi építészeti alkotásokat, melyek védelemre szorulnak és a helyszínen megóvandók vagy a leendő szabadtéri múzeum számára megszerzendők. A tervezett szombathelyi skanzenba több évi felmérés és kutatómunka alapján válogatjuk ki azokat az épületeket, melyek ott felállításra kerülhetnek. (A szombathelyi skanzenra vonatkozó terveket lásd: Vas Népe 1964. aug. 23. számában). Az elmúlt évben egyrészt a már korábban megkezdett kutatási témáinkat folytattuk, másrészt újabb témákat is bekapcsoltunk vizsgálódásunk tárgykörébe. Kiegészítő adatgyűjtést végeztünk a Rába Vas megyei szakaszának halászatára vonatkozóan, a Rába menti községekben. E témával kapcsolatos kutatásunkat rendkívül megnehezíti az a tény, hogy a Rába egész Vas megyei szakasza sporthorgászterület s így a hagyományos eszközök használata tilos. Éppen ezért ma már csak ún. orvhalászokat találunk a Rába mentén. Halászati kutatásainkat tehát valóban a huszonnegyedik órában végezzük, hogy rekonstruálni tudjuk a Rába évszázados hagyományokkal bíró halászatának néprajzi vonatkozásait. A másik jelentősebb kutatási témakörünk az erdei és mezei gyűjtögetésre, valamint népi vadfogásmódokra vonatkozott. E témával kapcsolatos kutatásainkat főleg a Kőszeg-hegyaljai falvakban végeztük, ahol a természeti adottságok miatt még ma is számottevő a gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodásra irányuló tevékenység. E községekben a földművelés mellett még ma is nagyon sokan foglalkoznak növények gyűjtögetésével, mivel ez jó kiegészítőjövedelmet biztosít számukra. Általában a férfiak végzik a mezőgazdasági munka zömét, az asszonyok pedig inkább gyűjtögetéssel foglalkoznak. Ezen a területen viszonylag sok az erdő, a rét, a ligetes hely és kevés a jó szántóföld, ezért a kis földterülettel rendelkezők gyűjtögetéssel biztosítják családjuk jobb megélhetését. Tovább folytattuk a megosztott — kétbeltelkű — pajtáskertes településekre vonatkozó kutatásainkat is, aminek eredményeként Gencsapátin és Ludadon kívül — 367
