Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)
Dorner Mária: A Savaria Múzeum népművelési tevékenysége 1951-től 1963-ig
A következő' teremben a gyűjtögetés, halászat, vadászat с kiállításon hármas csoportosításnak megfelelően azokkal a tárgyakkal ismerkedhet meg a látogató, amelyek megyénkben a kezdetleges gazdálkodási módot, az ún. gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodást dokumentálják. A kiállított tárgyakat növénylenyomatok és állatpreparátumok teszik élőbbé, változatosabbá, eredeti funkciójukban bemutatva, használati módjukat fényképek illusztrálják. 37 A méhészeti komplex kiállítás a méh természetrajzi vonatkozásait, a paraszti méhészkedés módjait és a méhészet termékeinek, a méznek és a viasznak kis-iparszerű feldolgozási módját ismerteti meg az érdeklődőkkel. A látogató tehát ezen keresztül megismerheti a méhek életét, munkáját, betegségeit, kártevőit, valamint a vasi parasztság és egyben a magyarság méhészetét, a mézeskalácsos és gyertyaöntő mesterséget és előállított termékeiket 37 . A Vasi nép díszítőművészete megyénk legszebb díszítőművészeti tárgyaival gyönyörködteti a látogatókat. Fazekasmunkák, fafaragások, csont-, bőr és szarumunkák, szőttesek, hímzések, különféle bútorok zárják a kiállítást. A Savaria Múzeum fentebb említett kiállításai a legmodernebb rendezéstechnikával készültek, szakmai és formai szempontból egyaránt jól megoldottak, különösen a régészeti kiállításrész, ahol az üveg dús alkalmazása nagyszerűen követhetővé teszi a fejlődéstörténeti vonalat. E tudományosan felépített kiállításon a látogatók meghatározott témák, szakágak szerint csoportosított és rendszerezett együttesét láthatják, művelődéstörténetileg jelentős eredeti dokumentumokon, valamint az ezeket kiegészítő tudományos segédanyagokon keresztül. A múzeum állandó kiállítása arra hivatott, hogy a mai korszak dolgozóinak sokoldalú igényét — különösen megyei vonatkozásban — a lehető legnagyobb mértékben kielégítse. Annak ellenére, hogy az állandó kiállítás csak az év végén nyílt meg, jelentősen hozzájárult a látogatottság emeléséhez, mely ebben az évben elérte a 47 340 főt. Ebből az állandó kiállítást 10 949 fő tekintette meg, míg az időszaki és vándorkiállításokat 10 610 látogató kereste fel, a Romkertet pedig 25 781 személy látogatta. A rendelkezésünkre álló látogatókönyvek adatainak kigyűjtése alapján meggyőződhettünk arról, hogy a látogatók 57,6%-a a helyi lakosság köréből került ki, ami az előző évihez viszonyítva alacsonyabb százalék, de a két évi összes látogatók adatait összevetve megállapíthatjuk, hogy a helyi látogatók ebben az évben meghaladták az 1961-es év adatait. Tehát a megoszlás reálisabb, és fokozatosan nő a múzeum iránti érdeklődés országos viszonylatban is, amit a 6. ábra szemléletesen bizonyít. A megyei valamint a megyén kívüli látogatók számának növekedéséhez a Savaria Napok rendezvényei is hozzájárultak, és egyre szélesebb néptömegek érdeklődését keltették fel történelmi múltunk iránt. Az állandó kiállítás megnyitása országos visszhangot váltott ki, mely növelte a vidéki látogatók számát. Ez évben a Múzeumi Hónap alkalmából kifejtett propaganda munka és népszerűsítő munka a tanácsosítás adta lehetőségek figyelembe vételével az egész megyére kiterjedt. 1963. évben a múzeum népművelő munkája a tudományos munka mellett tovább növekedett. Az állandó kiállítások megnyitása óta állandóan nő a múzeum látogatottsága, melyhez hozzájárult az állandó kiállítások mellett, a különböző szervek által rendezett, alább felsorolt időszaki és vándorkiállítások bemutatása is. 38 37 Uo. 38 Sav. Múz. Irattár, 1963. évi besz. jelentés. 345
