Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)
S. Pável Judit: A szombathelyi Savaria Múzeum története (1919–1945)
támogatást erre külön nem tud adni a KE, így csak az igazgatói irodában állítják ki a meglévő anyagot, ami bizony elég hézagos. Kilenc különböző színű, alakú és méretű szekrénykében helyezik el. Mivel az irodában így mozdulni sem lehet, még mielőtt elkészülne a kiállítás felviszik az emeleti folyosóra. 110 A szekrények kerámiákat, ónedényeket, órákat, fa- és csontfaragványokat, textiliákat, kovácsolt vasmunkákat, várak és városok metszeteit, üveggyűjteményt és szelencéket tartalmaznak. 1941-ben a képtár új helyet kap a kiköltözött könyvtár helyiségében. 111 A KÖNYVTÁR FEJLŐDÉSE. A LEVÉLTÁR A könyvtár élete a Múzeum épületének elkészülése óta csak vasárnapi ,,bennolvasás"-ra korlátozódik. Ezért aztán 1920-ban felmerül az a terv, hogy városi kölcsönkönyvtárrá fejlesztés helyett a Múzeum tárai számára szakkönyvtárrá alakítsák. 112 Ezt a tervet a felettes szervek és a KE tiltakozására azonban elvetik. A város „köz^-önségének könyvtárává való fejlesztése ebből az agonizáló állapotból azonban csak olyan dinamikus embernek sikerül, mint dr. P á v e I Ágoston. 1924. novemberében veszi át Pável a könyvtár vezetését Bakos István utódától Horváth T. An t a /tói 113 . A könytár fejlődését függetleníti a sovány állami és egyesületi támogatástól, s lehetővé teszi, hogy saját bevételeiből, saját emberségéből gyarapodhassék. Ehhez persze az állomány hatalmas felfrissítése (több ezer kötetnek egyszerre való beszerzése), az egész állomány gyakorlatiasabb átcsoportosítása, új katalógus kiadása, és mindenek előtt pénz, sok pénz kellene. 114 Pável nagyszabású napszámosmunkával újra selejtezi és rendezi a többezer kötetnyi Bertalanffy és Bodányi-féle adományt és a kiselejtezett könyveken ,,tárgysorsjáték"-on túlad. Az új 480 oldalnyi címjegyzék kiadására olyan propagandát fejt ki, hogy a sorsjegyakció és az új katalógus másfél év alatt 55 millió koronát hoz a könyvtárnak. 115 Ebből a hatalmas összegből pótolja a hiányokat, a propagandával felhívja a közönség figyelmét a könyvtárra. 1925 1930-ig a 13 ezer kötetet közel 30 ezerre szaporítja. ш Heti 2 óra helyett napi 5 órában szolgálják ki a közönséget az állandó alkalmazottak, akiket 1930-tól kezdve a bevételekből fogad fel. 117 A Vasi Szemle megindulásakor csereakciót létesít 200 folyóirattal és így a Múzeum tárainak szakfolyóiratokat szerez. A 200 cserepéldány kifizetését kezdetben vállalja a KE. Nincs a tudománynak és a művészetnek olyan ága, amely ne lenne ebben az időben a legjobb szakkönyvekkel képviselve a könyvtárban. Állandó szoros kapcsolatot tart fenn az Országos Bibliográfiai Központtal. Modern előrelátással külön csoportosítja és gyűjti a Vas megyei kiadványokat. A KE szárnyai alól néhány év alatt olyan életerős hajtás fakad, amely az egyesület legerősebb anyagi támasza lesz. A könyvtár 10 évig nemcsak fenntartja magát az államsegélyből való részesedés nélkül, hanem még segít is a KE-nek adósságát törleszteni. A KE összes bevételeinek 54%-át a könyvtár bevételei jelentik. 118 Félő, 110 KE Évkönyv 1926 27. 111 Az 1942. évi munkaterv 226/1941. okt. 20., Sav. Múz. I. 112 Miske jelentés 1920. jan. 17., Sav. Múz. I. 113 Pável: A Vasvármegyei Múzeum. 1,4 L. 113. jegyzet. 115 KE jelentése a Nemzeti Múzeumnak 1931. márc. 10. Sav. Múz. 1. — A könyvtár pénztári naplója. Berzsenyi könyvtár. nG L. 113. jegyzet. 117 L. 113.Jegyzet. 1,8 1931. Évi jelentés — 1933. Évi jelentés. Sav. Múz. I. 308
