Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)
S. Pável Judit: A szombathelyi Savaria Múzeum története (1919–1945)
tem Növénytani Intézetének tulajdonába kerülnek. Az Intézet minden kéziratáról, leveléről megküldi a duplumot a Múzeumnak. 79 Az eredeti példányok Szegeden elpusztulnak, mert a Növénytani Intézetben teli találat éri a háború alatt. Dr. Gáyer utóda Pau er (Pákay) А г n о l d tanár. 80 A leltározástbefejezi, az őslénytani és kőzettani anyagot kiemeli a néprajzi tárból, revideálja, selejtezi, azután leltározza, majd szemléletesen kiállítja. 01 Gáyer levelezését is rendezi és így adja át a szegedi Intézetnek. Az őslénytani anyag 1934-ben a gyöngyösapáti Mastodon-lelettel, majd 1935-ben dr. Bendefynek eddig a Kemenesaljái Múzeumban tartott gyűjteményével gyarapszik. 8 '- A Mastodon-lelet feldolgozása nem sikerül úgy, mint kellene. Mire neki tudnak kezdeni az ásásnak, Méhely professzor már feltár egyet-mást, és a kiásott anyagot elkéri preparálásra. Egy év múlva érintetlenül küldi vissza. A Földtani intézet akkori preparátorának, Háberl Viktornak érdeme, hogy egyáltalán megmaradt belőle valami. 83 1938-tól kezdve az államsegélyből nem részesül a tár, de ennek ellenére van némi gyarapodás. Pákay A r n ol d a mag- és talaj gyűjtemény megfelelő elhelyezéséről szeretne gondoskodni. 1941-ben Dudich professzor gyűjtött anyagával gazdagodik a tár. 84 MUNKA A NÉPRAJZI TÁRBAN A néprajzi tár, amelyet Kárpáti Kelemen alapított, a Múzeum leggazdagabb és legértékesebb gyűjteménye a II. világháborúig. A néprajzi tár őre 1919 —24-ig Vadász Norbert tanár, 85 aki a három zsúfolt terem anyagát nem győzi rendezni. Konzerválni nincs mivel, nincs hol. Az eredeti műhelyt és mérgező kamrát (ahol az anyag konzerválása történt) lefoglalja a KE, a tár előtti folyosót pedig a régiségtár. Gyűjtésre nem talál lehetőséget, ezért a reménytelen helyzetben otthagyja a tárat és az 1924 -28-ig őr nélkül, gazdátlanul áll. 86 1919 — 28-ig egyetlen tárggyal sem gyarapszik az állomány. 87 1928-ban veszi át dr. Pá vei A g о*s t о n a tár vezetését. Pável Ágoston az első évben 60 tárgyat gyűjt, rendezi és gyarapítja a kézikönyvtárat, (55 kötet) számbaveszi a megye népművészeit. 88 Néhány év alatt kutatóútjain megismeri a vasi falvakat, és a folklór anyag gyűjtéséhez beszervezi a falu értelmiségét, diákjait. Részben állandó levelezés útján, részben a Vasi Szemle hasábjain gondoskodik a gyűjtőtársak képzéséről, hogy a gyűjtőmunka modern és tudományos értékű legyen. A Vasi Szemle 1939. évi utolsó számában ismerteti Pável Ágoston M or va у Péter gyűjtőfüzetét, aminek alapján a baromfitartással kapcsolatos hiedelmek összegyűjtését végzik. Amikor a Néprajzi Múzeum országos felderítő munkára levelező hálózatot akar kiépíteni, Vas megyében már megszervezett, jól működő néprajzi közösséget talál, amely ,,Kaláká"-ban gyűjti és küldi állandóan az anyagot a Néprajzi ?,J 1933. Évi jelentés Sav. Múz. I. 8 ".lkv. az 1932. júl. 3. közgyűlésről. Sav. Múz. I. 81 Jelentés a Ff'ség körlevelére 57/1938. III. 5., Sav. Múz. I. 82 Jelentés a Ffséghez 156/1935. III. 5., Sav. Múz. I. 8:1 Pákay Arnold szíves közlése. 84 1942. Évi munkaterv Sav. Múz. I. H " Múz. Biz. ülés jkv. 1919. nov. 4., Sav. Múz. I. 86 1924. Évi jelentés. 87 1928. Évi jelentés Sav. Múz. T. 88 1929. Évi jelentés Sav. Múz. I. 304
