Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)
Csenki Éva–Halász Margit: Ruszke Erna kőszegi könyvkötőműhelye
2. KÖTET SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1964 RUSZKE ERNA KŐSZEGI KÖNYVKÖTŐMÜHELYE CSENKI ÉVA-HALÁSZ MARGIT A régi kőszegi könyvkötőműhelyek közül ma már csak Ruszke Erna könyvkötészete működik. A műhely Ege Miklós utca 3., a mai Bem József utca 3. szám alatt található. (1., 2. kép.) A műhely történetét 1867-ig tudjuk visszavezetni. 1867-től 1892-ig Kuncze Rezső, 1892-től 1907-ig Molnár István, 1907-től 1944-ig Ruszke Lipót, és 1944-től a mai napig Ruszke Erna tulajdonában van. Minthogy az első két mester működéséről adatokat nem találtunk, az alábbiakban Ruszke Lipót és Ruszke Erna munkásságával foglalkozunk. A család történetéről a következőket tudjuk: Ruszke Erna dédapja, Ruszke Anton a bécsi Burgban volt karnagy. Két fia volt: Dávid és Lipót. A két Lovacskához (Zwei Rössel) címzett fogadóban laktak, amelynek földszintjén könyvkötőműhely működött. Mindkét fiú zenét tanult. Dávid a pécsi székesegyház karnagya lett. Lipót azonban a zenetanulást abbahagyta és könyvkötő-tanoncnak állt, majd Bécsben szabadult. Innen Nezsiderre (ma: Neusiedl am See, Burgenland) vándorolt, ahol letelepedett és megnősült. Három gyermeke született, két lány (Kata és Franciska) és egy fiú (ifjabb Lipót). Id. Ruszke Lipót első segédje, Horváth Béla elvette a nagyobbik lányt, Katát. A mester vejére irattá a műhelyt, amelyből először könyvnyomda, majd ma is virágzó papír- és könyvkereskedés lett. A tulajdonosok — Horváth Béla leszármazottai — mindvégig fenntartották a könyvkötőműhelyt is. Ifjabb Ruszke Lipót 1848. október 8-án született Nezsideren. Itt tanulta apja műhelyében a mesterséget — bizonyítványa szerint — 1882. június 1. és 1884. június 1. között. Munkakönyve szerint 1886. június 21-től dolgozott ismét apja műhelyében Nezsideren. Hetibére ekkor 1,5 forint. 1888. február 1-től sógora, Horváth Béla nezsideri mester műhelyében dolgozott. 1893-ban Sopronban Kenyeres Károly könyvkötőmester segéde volt. 1894-ben Printz Józsefnél, illetve Schwartz Károly könyv- és papírkereskedő könyvkötészetében találjuk, ahol üzletvezető. 1907-ben Kőszegre került. Molnár István könyvkötőtől megveszi a mai Bem József utca 3. szám alatti műhelyt — felszereléssel kb. 600 aranykoronáért. 1907. július 4-én váltja ki iparengedélyét. A műhely ekkori felszereléséhez tartozott egy vágógép, egy favázas lemezolló, továbbá klisék és bélyegzők (3. kép). Később ehhez aranyozóprést (két sorozat ábécével), lemezollót, perforáló- és fűzőgépet vásárolt ifjabb Ruszke Lipót. A következő évek folyamán a műhelyhez tartozó házat is megvásárolta. Lányai azonosítható kötéseinek hollétéről nem tudnak. Iparművészeti munkákat nem készített, a műhelyben Sortiment munka folyt. Egyes megrendelésekre készültek félbőrkötések aranyozással is. Hosszabb ideig az ún. katonai alreáliskola könyvkötője; folyóiratokat, a tanári könyvtár könyveit, tankönyveket kötőit. Dolgozott 285
