Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Bárdosi János: Gyógynövénygyűjtés és népi gyógymódok Kőszeg-Hegyalján

a pajta már kevésbé, mert az alul nyirkos, nedves. A gyógynövényfelvásárló arra törekszik, hogy a száradó növények akár a padláson, akár a pajtában minél közelebb legyenek a zsindelyhez, — ezért készített polcokat, állványokat — mert ott száradnak leggyorsabban. Arra is vigyázni kell, hogy a száradó növényeket ne terítsék túlságosan vastagon — lehetőleg ne legyen két ujjnyinál vastagabb — mert akkor befülled. Már a növények szedésénél figyelembeveszik a szárítási szempontokat. Teljesen kinyílt virágot nem szednek, mert az szárítás közben lehull. A GYÓGYNÖVÉNYGYŰJTÉS ESZKÖZEI A gyógynövények többségét általában kézzel szedik a gyűjtők, kesztyűt csak csalánszedésnél használnak. A gyógynövénygyűjtők körében a legáltalánosabban használt és a legtöbb növény szedésénél igénybevett eszköz a sarló. Ez egyrészt megkönnyíti a munkát, másrészt lehetővé teszi a növények nagyobb mennyiségű gyűjtését. A soró használata különösen olyan növények szedésénél célszerű, melyek nagy tömegben fordulnak elő. A gyökereket leginkább ásóval, ritkán hosszabb pengéjű késsel szedik. A bozsoki gyógynövényfelvásárló kétféle egyéni tervezésű -- gyökérszedő szerszámot is készíttetett a falu kovácsával, hogy munkáját megkönnyítse. Az egyik a gyökérásó, a másik a gyökérszedőkapacs. Az előbbi keskeny, vésőformájú ásóvas, amely lábtartóval a lábbal történő nyomás számára kiálló keresztvassal -- és nyéllel ellátott, az utóbbi pedig nyélre rögzített kétágú kapacs, melynek használata kapa vagy csákány módjára történik. Az ásót főleg gyermekláncfűgyökér és bábakalácsgyökér gyűjtésére használja újabban, a kapacsot pedig leginkább gyömbérgyökér és kankalingyökér szedésére alkalmazza. (5—6. kép). Kaparóval, vagy néha késsel tölgyfazuzmót szednek. A kést egyébként a gyökerek levágásánál és elnagyolt letisztításánál is általánosan használják. Ezeken kívül azonban van még speciális gyógynövénygyűjtő szerszám ezen a területen. Ilyen a barisző/lőszedő, vagy bariszö/lőszedőfüsü, melynek többféle változata is ismert Kőszeg-Hegyalján. A régebbiek kizárólag fából készültek, az újabbak drótfésűvel ellátottak. (7 — 8. kép). A másik ilyen — de már nyélre szerelt — szerszám a kamillafüsü, melyet kamilla, százszorszép szedésére alkalmaznak. Korábban ezt is kizárólag csak fából készítették, újabban azonban már fémből is előállítják. Fúrót, vésőt (és kalapácsot) csak a nyírfa csapolásánál, fejszét, görbekést és vonyókést pedig a gyantacsapolásnál használják. A továbbiakban a bozsoki gyógynövényfelvásárló szervező munkájának és a gyűjtők néhány éves tevékenységének számszerű eredményeit dokumentáljuk. FELVÁSÁROLT GYÓGYNÖVÉNYEK A rendelkezésünkre álló adatok alapján, statisztikai módszerekkel öt év gyógynövénygyűjtésének eredményeit mutatjuk be szárított súlyban és forint értékben." E kimutatásból megtudhatjuk, hogy 1958—1962 között központi irányítással, a gyűjtők széleskörű bevonásával, milyen gyógynövényeket és milyen mennyiségben gyűjtöttek Kőszeg-Hegyalján. 196