Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)
Katona Imre: A Báthoryak, Batthyányak és Zrínyiek Habsburg-ellenes mozgalma a XVI. század második felében
végvári harcok időszakában viszont azzal, hogy a török sikereit isten büntetésének tulajdonította, egyben tagadta az ellenállás morális feltételeit, hiszen, ha az isten küldi a törököt a magyarok megbüntetésére, akkor az isteni hatalommal szemben az ellenállás, a törökkel való szembefordulás eleve értelmetlen és kudarcra van ítélve. Akik hazájuk védelmében mégis a törökkel való szembefordulást választják, tulajdonképpen isten akaratával szállnak szembe. Ez az álláspont, melynek hirdetó'i között számos magyar protestáns is található, 6 akarva-akaratlanul a Habsburgokat támogatta, akik a törökkel való szembefordulás helyett a manőverezést, a harc elodázásának útját választották. Arra, hogy Luther és Melanchthon 1529-es kiáltványának a török támadások okaira vonatkozó kijelentése milyen aktualitást nyer a protestantizmus magyarországi képviselőinek tanításában, jellemző Batthyány Kristóf esete. Batthyány Kristóf nagybátyjához, Batthyány Ferenchez hasonlóan, a lutheri — ínelanchthoni tanításokból kiindulva, a török csapást isten büntetésének tartja, s a romlásból való kiutat nem a hősies ellenállásban, hanem az evangéliumhoz való visszatérésben, vallási penitenciában látja. 7 Meggyőződése, hogy a török az országnak különösen azokat a részeit támadja, melyeknek urai leginkább eltávolodtak az evangéliumtól. Ezért az ősi családi birtokok védelme érdekében fiát, Batthyány Boldizsárt óva inti az ellenállástól, és ehelyett arra ösztönzi, hogy a hathatós penitencia érdekében tartson prédikátort. 8 Ellenzi fiának Zrínyi Doricával, a szigeti hős leányával kötendő házasságát is, nyilván abból a meggondolásból, hogy Zrinyi vallási felfogásában protestantizmusa ellenére is számos olyan vonás van mint ezt az ellene indított 11 „Vallási parancsnak tesz eleget a keresztény magyar, amikor ellenszegül a török hódításnak. A század pápái bulláiban buzdítják a keresztény fejedelmeket a török elleni keresztes hadjáratokhoz hasonló erőfeszítésekre. Bár a protestantizmussal járó vallási megosztás és a fejedelmi politika folyton növekvő elvilágosodása akadályozzák a nyugati országok egységes megmozdulását a kereszténység mégis egységesen reagál a török veszedelemre és a törököt protestánsok és katolikusok egyképpen bálványimádónak tartják, akit a kereszténység elnyomásától távoltartani mindkét felekezet vallási kötelessége. Csak a protestantizmus kezdődő korszakában tapasztalhatunk olyan jelenségeket, melyek ellenkezőt bizonyítanak: Hütten Ulrich szerint pl. a pápaság hatalmát csak a török nyírbálhatja meg. Maga Luther és magyar követői is Isten büntetését látják a törökben, és fennen hirdetik, hogy a csapás megérdemelten sújtja a római pártot, 1529-ben megírja egy magyarországi protestáns, Condradus Cordatus, hogy Mohácsnak oka a reformáció üldözése; a török sikerei: Istennek büntetése a katolikusok miatt". Ez a felfogás Szekfü szerint azonban (110—111.1.) „csakhamar ellhalgat, mikor 1529-ben a török végleg megveti lábát az országban. Luther és Melanchthon 1529-es röpiarata összegezi és tagadja a pápai bullával szemben, mintha ő a török elleni harcot Isten kísértésének, Isten ellen való fellázadásnak nyilvánította volna, ki bűneikért veret a törökkel bennünk, ilyent ők nem, csak néhány ügyetlen prédikátor állított, a török ellen igenis kell védekezni, de a sereget ne a Rómától korrumpált püspökök vezessék, hanem istenfélő evangélikus emberek". Szekfű: MT. IV. 109—110. old. Dévai Biró Mátyáson kívül Serédy Gáspár felvidéki kapitány is a protestantizmus e képviselői közé tartozik. 1538. mára 7-én Dévai libellus evangelicus-át azzal a megjegyzéssel küldi meg Prágából Nádasdynak, hogy ennél rövidebbet, jobbat és hasznosabbat nem ismer. E megjegyzésből kitűnik, hogy Dévaihoz hasonlóan Serédy is Isten igéje megvetésének tulajdonítja a török veszedelmet. — Payr Sándor: Protestáns volt-e Nádasdy Tamás? Klny. a Prot. Szle XXVI. évf. 7—10. füzetéből. Bp. 1914.: Szekfű — MT. IV. 109—110. 1. 7 OL. Batthyány es. It. Batthyány Ferenc levele Batthyány Kristófhoz. Németújvár, 1543. március 3. Miss. 3599. — A megpróbáltatások oka Batthyány Ferenc szerint is a sok, elkövetett bűn. Tele vannak rossz hírekkel. Nádorfehérvárt elfoglalta a török. „ . . . malis rumoribus pleni sumus, et postquam Nádor Alba capta est nullos felices rumores audire potuimus . . . fáma erat, vt Petrus Keglewigh castellum Thoron expugnare voluisset . . ." 8 „Adgya az Isten hogh Jo predicatorotok volna, Akor az en fyam megh en fyam volna, mast Nem twdom kywan semy Jo Az Nynczen, kérlek, tarez egh Jo predicatort, megh latod megh add az Isten magadat Josagodath mynden marhadath". — OL. Batthyány cs. It. Batthyány Kristófné B. Boldizsárnak, Pozsony, 1568. VIII. 10. Miss. 4756. 162
