Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Valter Ilona: Előzetes beszámoló az őriszentpéteri r.k. templom 1963. évi ásatásáról

megfigyelve a kaput, feltűnik, hogy a palmetta díszítések nem egyformák. Alul kétoldalt szőlőlevélszerű díszítés van. E fölött mindkét oldalon megváltozik a díszítés. A kapu nyugati oldalán a belső szemöldökkővel egy magasságban üres részt találunk, majd az előbbitől eltérően egymásba kapcsolódó körökben levéldísz van. Újabb elválás után az előbbihez hasonló, de szalagfonatszerűen faragott rész következik, egészen a szemöldökkő keleti végéig. E különböző díszítések és kőelválások alapján úgy tűnik, hogy az ajtónak ezt a részét több — feltehetően négy — részből rakták össze.

18 Ez magyarázná megtört ívét is. A szemöldökköves belső keretet később építették bele. A beillesztéskor a szemeldökkő keleti és nyugati végén kicsit belefaragtak a palmettás ívbe. E belső keret anyaga és formája olyan, mint a szentélyen látható gótikus ablakoké. E díszítések hasonmásait Jakon találjuk meg, az 1256. május 2-án Szent György tiszteletére szentelt apátsági templomon.

19 Különösen Jakhoz köti e kaput a normán pálcatagos díszítmény, mely a jaki déli bejárat faragványaihoz hasonló. Feltehetően ajaki műhely kőfaragóinak munkája, a csempeszkopácsi kis templommal egyetemben. Valószínűleg jaki műhely kőfaragói készítették Kéttornyúlak normán pálcatagokkal díszített kapuját is.

20 A templom kapujának a jaki műhelyhez való kötése e korai periódus építését a XIII. század közepére, az 1260-as évekre keltezi. A templom belsejében lévő ülőfülkék hasonló elrendezésűek, mint az egregyi templomé. (10. sz. kép.) Az egregyi templom méretben kisebb ugyan, de alaprajzi elrendezésben (torony helyezete, ülőfülkék, diadalív) hasonlít az őriszentpéteri templom első periódusához."

21 Feltételezhetjük, hogy az őriszentpéteri templomnak is egyeneszáródású szentélye volt. Ezt azonban csak a templom belsejében végzendő ásatással lehetne eldönteni. A templom építtetőjéről semmit sem tudunk. E korszakban a kisebb birtokú feudális urak nem építhettek nagy nemzetségi monostorokat, ezért megelégedtek a kisebb, falusi igényű emlékekkel. A forma itt a nép által épített és fenntartott templomokkal azonos. Rendszerint csak az urasági karzat megléte alapján tudjuk megkülönböztetni, hogy családi alapítással van-e dolgunk, vagy István király törvénye szerinti templomépítéssel.

22 Őriszentpéteren van karzat a nyugati oldalon. E terület azonban önálló volt, az 1270-ben kelt szabadalomlevél is ezt tanúsítja.

23 Arra gondolhatunk, hogy a templomot az ő:s2giek akkori kapitánya emeltette, az őrségi közösséggel együtt. E román templomot, mely kicsinek bizonyult, keleti irányban mégegyszer akkorára nagyobbították, a gótikus ablakok alapján feltehetően a XIV. században. Ekkor állíthatták be a kapu belső keretét, és ekkor készülhettek a támpillérek is. A templomot később megtoldották az északi oldalon egy nyitott karzatfeljáróval, és az 1929-es renováláskor az északi oldalra egy kis sekrestyét építettek. A renoválás során a templom külsejét erősen átalakították. Szinte elveszítette románkori jellegét a vastag vakolatréteg alatt. A templom fent vázolt feltételezett építési periódusairól újabb ásatásokkal és falkutatásokkal tudhatnánk meg biztosat. Szintén újabb ásatások derítenének fényt az erődítés még pontosabb szerkezetére, és annak megállapítására, hogy volt-e és ha igen milyen volt a korai, Árpád-kori erődítés. 18 A kapu faragványainak különféleségére Koppány Tibor hívta fel a figyelmemet. Ia Bogyay T.: A jaki apátsági templom és Szt. Jakab kápolna. Szombathely, 1943. 8. o. '-" Dercsényi D.: A jaki templom. Bp. 1957. 44. o. 21 A két templom ülőfülkéinek hasonlóságára Sz. Czeglédy Ilona hívta fel a figyelmet. "Dercsényi D.: Árpád-kori műemlékeink Vas megyében. Vasi Szemle 1959. II. 57. 23 Borovszky: I. m. 395. o. 133