Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Valter Ilona: Előzetes beszámoló az őriszentpéteri r.k. templom 1963. évi ásatásáról

őrállók nyerték, s ebből tudjuk meg, hogy az Órség legfőbb elöljáróját őrnagynak vagy ispánnak hívták, embereit pedig őrállóknak nevezték. Az őrnagy vezetése alatt állt a 18 község által választott 12 esküdt, s ezek az őrnaggyal képezték az Őrség bírósági és közigazgatási szervezetét. Mint a király népei, kiváltságokat élveztek, mert saját költségükön, saját fegyvereikkel védték a nyugati határokat.

8 Az Őrség fő helye, központja Őriszentpéter volt. Erődített hely volt, itt székelt az Őrség ispánja.

9 Az Őrségben, a földrajzi körülményekből adódóan a települések a dombok tetején jöttek létre. A házak egyetlen sort alkotnak a dombon, — ez a szer. Több ilyen szer alkot egy falut. Őriszentpéteren is ilyen szeres települést találunk. A falu közepén lévő Templom-szeren van a község és a környék egyik legszebb temploma, a r.k. templom. A téglából épült templom dombon áll, és körülötte erődítés nyomai látszanak. (I. sz. kép.) A templomot, falától mintegy 10—15 m távolságban kb. 2 méter mély árok veszi körül (2. sz. kép.). Az árok szélén valamikor kőfal futott körbe. Idős őriszentpéteri emberek visszaemlékezései szerint még e század elején is álltak az árok peremén a nem túl magas, kb. 60—70 cm széles falak.

10 E falakból ma már semmi sem látszik a felszínen, csupán egy fűvel benőtt kiemelkedés mutatja nyomát az árok szélén. 1963. novemberében kisebb ásatást végeztünk a templom körül, annak megállapítására, hogy milyen korú és szerkezetű az erődítés.

11 A néhány napig tartó ásatás során három kutatóárkot nyitottunk: a templom északi oldalán (I. sz. kutatóárok), a keleti (II. sz. kutatóárok) és a déli oldalán (III. sz. kutatóárok) (3. sz. kép.). Az I. sz. kutatóárkot a templom külső északi oldalán húztuk, a karzati feljáróval egy vonalban. E kutatóárokban a felszíntől mintegy 50 cm mélységben egy 30 cm vastag égett réteg jelentkezett. A kutatóárok északi végében, az árok északi falától 2 m-re egy 60 cm széles sötét függőleges elszíneződés látszott, melynek aljában habarcsos törmelékrétegben téglák voltak. (4. sz. kép.) Valószínűleg itt lehetett a kerítőfal amit egészen az alapokig kitermeltek. A templomnak 1929-ben történt renoválásakor a munkában résztvevő Zsohár Elek visszaemlékezései szerint — a templom körül is ástak. ,,A sekrestyétől északra (a plébánia felé) 4 — 5 méterre is ástak. Kb. 80 100 cm mélyen hatalmas alakú égetett téglalapok voltak'

1

.

12 Nyilvánvalóan a kerítőfalat találták meg, amit szétszedtek, a téglát elhordták és csak metszetben lehetett nyomát megfigyelni. A falnyom külső, északi oldalán döngölt agyagréteg volt. Erre a döngölt agyagrétegre épült rá a fal egy része is. A kutatóárok délkeleti sarkában kb. 140 cm mélységben 110 cm hosszúságban, 60 cm szélességben fagerendák voltak lehelyezve. Az erősen korhadt fagerendák alakját nehezen lehetett megkülönböztetni. 2 db, kb. 10—15 cm széles, 110 cm hosszú fagerendára egy 10 cm széles, 40 cm hosszú fagerenda volt keresztbe rakva. E kutatóárokban 4 sírt tártunk fel, melyek későiek. Korukat nem lehetett pontosan megállapítani. Mindenesetre a fal építése után temetkeztek oda. 8 Dömötör: J. m. 9. o. 9 Borovszky: I. m. 397. o. 10 id. Zsohár Elek visszaemlékezései. 11 Az ásatást a szombathelyi Savaria Múzeum költségén végeztük. Itt szeretnék köszönetet mondani Dr. Szentléleky Tihamér múzeumigazgatónak, amiért az ásatást lehetővé tette számomra, és tanácsaival segített. Ugyancsak köszönetet mondok Kozák Károlynak az ásatással kapcsolatos tanácsaiért. 12 Szikszay Edit gyűjtése. Elmondta Zsohár Elek őriszentpéteri lakos, 1962. V. 15. 130