Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)
Valter Ilona: Előzetes beszámoló az őriszentpéteri r.k. templom 1963. évi ásatásáról
SAVARIA 2. KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1964 ELŐZETES BESZÁMOLÓ AZ ŐRISZENTPÉTERI R. K. TEMPLOM 1963. ÉVI ÁSATÁSÁRÓL VALTER ILONA Vas megye délnyugati sarkában, az osztrák és jugoszláv határ menti dombvidéket nevezzük Őrségnek, mely a Zala forrásvidékétől Zalalövőig terjed. Szelíd dombvidék, az erdőtakarta dombsor kiemelkedő pontjai csak néhány méterrel haladják meg a 300 m magasságot. 1 Az egész terület sima, kavicsos hegytetőkből, mély patak-völgyekből, a hegyoldalakat kikezdő árkokból áll. Lent a völgyeket, elsősorban a Zala és a Kerka völgyét, széles, járhatatlan, vizenyős berkek foglalják el. A csapadékos, hűvös éghajlaton a fennsíkokat ellepték a fenyvesek, a mélyebb részeken bükkösök, tölgyesek, a völgyek aljában égerfák és egyéb vízparti növényzet található. 2 Ehhez a földrajzi környezethez alkalmazkodott az Őrségben megtelepülő ember is. A magyarság letelepedése előtt ez a terület jóformán lakatlan volt. A régészeti leletek bizonysága szerint csak itt-ott alakult ki egy-egy kisebb település. A XIII. században feljegyzett hagyomány szerint a honfoglalás után őrállókat, határőröket telepítettek a nyugati határ vasi részére. 3 A Zala és a Kerka völgye kapu volt, amelyet meg lehetett nyitni, ha a magyarok nyugat felé indultak, és el lehetett zárni, ha a területet nyugat felől ellenség fenyegette. A vasi határőrvidéknek ez a része a középkorban is az egykori gyepűvonalhoz tartozott. Régi okmányok Eőrség néven emlegették. 4 A szűkebb értelemben vett Őrséghez 18 község tartozik. Valamennyi szerepel már az Árpádkori oklevelekben is. Ezek a községek a következők: Szalafő, Őriszentpéter, Ispánk, Külső-Rákos (ma Kisrákos), Zakmér (ma Szaknyér), Belső-Rákos (ma Nagyrákos), Pankasz, Szatta, Kerkáskápolna, Bajánháza, Senyeháza (ma Bajánsenye), Dávidháza, Kotormány (beolvadt Dávidházába), Hódos, Kapornak, Kerca, Szomoróc (Kercaszomor), Bükkalja. E községek közül Hódos, Kapornak, Bükkalja ma Jugoszláviához tartozik. 5 Lehetséges, hogy már I. István király uralkodása előtt megvolt az Őrség szervezete, a valószínűbb azonban az, hogy IV. Henrik német császár 1051. évi betörése után keletkezett." A legrégibb okmány, mely az „Őrség" szervezetéről bővebb részleteket nyújt, V. István szabadalomlevele 1270-ből 7 . Ezt az oklevelet a monorosdi (Mogyorosd?) 1 Kogutowicz: Dunántúl és Kisalföld írásban és képben. Bp. 1936. II. 195. o. - Kogutowicz: I. ni. 196. o. 'Dömötör S.: Őrség. Bp. 1960. 6. o. 4 Dömötör S. : I. m. 6. o. 5 Végh J.: Őrségi és hetési nyelvatlasz. Bp. 1960. 43. o. 6 Dömötör: I. m. 7. o. 7 Borovszky S. : Vas vármegye. Bp. 1896. 395. o. 9 Vas megyei Múzeumok Értesítője 129
