Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

P. Buocz Terézia: Temetők és városfalmaradványok Savariában

(törött), durva fekete agyag olvasztótégely, 1 füles csupor terracotta, 1 terracotta köröm, 1 cserépmécs FORTIS bélyeggel (törött), 1 ampulla, 1 füles ampulla törött, 1 vas pecsétgyűrű, köve hiányzik, két bronz érem volt. „Az érmek közül az egyik olvashatatlan, a másikon pedig Constantis Galba Concordia militum olvasható.

108 Savaria kiterjedését elsősorban temetőinek fekvése határozza meg, mivel városfalra vonatkozóan alig van adatunk. A Körmendi u. 4. sz., 6. sz. és 8. sz. házak előtt talált É—D-i irányú, széles falak a várost Ny-ról védő városfalhoz tartozhattak. Az Ady E. tér 32. sz. előtt mutatkozott K—Ny-i irányú, monumentális falak az É-i városfal részei lehettek. A várost D-ről — hacsak nem a Gyöngyös patak volt itt a határ — és K-ről védő városfalának semmi nyomát sem találtuk ezideig. Ebből a kevés rendelkezésünkre álló adatból nem tudjuk pontosan meghatározni Savaria városfalának irányát és fekvését csupán feltételezhetjük, hogy a Ny-i fal a mai Körmendi út vonalában É—D-i irányban, az É-i városfal pedig az Ady E. tér D-i oldalának vonalában K —Ny-i irányban húzódott. Savariában a városfalakon kívül, azoktól bizonyos távolságra kezdődtek a temetők. Ez megfelel a XI1. táblás törvénynek, amely megtiltotta a városon belüli temetkezést és csak 500 római lépésre a város falon kívül engedélyezte a halott elhamvasztását.

10í) A városfalaktól a temetőkig terjedő részeken álltak a fazekas és bronzfeldolgozó műhelyek.

110 A műhelynegyedek után következő temetők szinte teljesen körül ölelték a várost, nagyjából azonban a négy főégtáj szerint bonthatjuk szét őket. A várostól É-ra kerültek elő: A Hámán K. u. 41. sz. alatt C. Sempronius Marcellinus II. sz.-ra keltezett sírköve,

111 a megyei közkórház vízduzzasztójánál leletmentett téglákkal határolt urnasírok, az egészségügyi szakiskolánál feltárt I. és II. sz. fordulójára keltezett hamvasztásos temetőrész,

112 a Kertész utcai II. sz. elejére meghatározott temetőrész,

11:i a Turjanics A. u. hamvasztásos sírja, a Petőfi S. u. 35. sz-tól a Perintig terjedő részen felszínre került urnák, a Paragvári út Rohonci vasúti töltésig terjedő szakaszán fellelt sírok, az Engels u. 69. sz. és 71. sz. előtti, a Deák F. u. 31. sz. és Ady E. téri sírok. A leletek tanúsága szerint a várostól É-ra fekvő temető a Hámán K. u. Paragvári u. Kertész u. Turjanics u. és Petőfi S. u. környékét foglalta magában. Az I. sz. végén és a II. sz. elején volt használatban. Sírjai téglákkal határolt, vagy szabadon álló urnasírok. A hamvasztásosokkal együtt csontvázasok is előfordultak. A temető korai szakaszából származik C. Sempronius Marcellinus sírköve. A későbbi időben, amikor a város összébb húzódott a temető mintegy előre hatolt a város felé. A Deák F. u.31 sz. alatt IV. sz.-i téglasírt találtak. Fedele valamivel korábbi, Apuleia Faustinanak állított sírkő. A Hámán K. u. 2—10. sz., a Petőfi S. u. 2. sz. alatt és az Ady E. tér felé eső oldalán, valamint a romkertben késői csontvázas téglasírok kerültek napfényre. ш Lipp V., i. m. VERÉJ 1873. 67. 109 Intercisa. 1. AH 33 (Bp. 1954.). 110 P. Buocz T.: Savaria topográfiája. Szh. 1963. 291 skk. Kézirat. 111 Kádár Z., C. Sempronius Marcellinus savariai sirköve. AÉ. 1961. (88) 249. "- Mócsy A., i. m. AÉ. 1954. (81) 167 skk. 113 P. Buocz T.: A Kertész utcai római temető. Savaria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője. 1963. (I) 131 skk. 125