Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)
Horváth Ernő: Adatok Chernel István életrajzához
Mindezt csak ízelítőnek szántam abból az adathalmazból, melyet a Kincses Kalendárium 16 kötete CHERNÉL ISTVÁN ra vonatkozóan tartalmaz. E feljegyzések azonban egy ember életrajzi adatain túlmenően tágabb területeket is érintenek, s pl. sok adatot tartalmaznak Kőszeg, Szombathely, Vas megye, sőt Magyarország tudomány-, kultúra-, zene-, és sporttörténetére vonatkozóan. Hogy mindezt néhány példával is illusztráljam, ismét hivatkozom egyes feljegyzéseire. Pl. 1899. júni. 2.-án HERMAN OTTÓ néprajzi kutatásokat végez Vas megyében; 1900. máj. 25-én, 1901. okt. 10-én, 1903. júni. 15-én stb. MISKE KÁLMÁN régészeti ásatásokat végez Velemben, vagy pl. 1905. júli. 20-án Guárban (Gór) praehistoricus lelet után kutat; 1911. júli. 20-án CHERNÉL MÉHELY LAJOSsal jégkori csontok után kutat eredményesen a Kőszeg Sejbold-hegyi kőfejtő egyik üregében, a nem is beszélve magának CHERNÉL IsTVÁNnak rengeteg madártani feljegyzéséről és adatáról, melyet ez úton is az ornitológusok szíves figyelmébe ajánlok. A kultúrtörténeti adatok közül hadd emeljem ki a kőszegi gimnázium alapításával (1900. márc. 1.; 1904. dec. 25. stb.), a Vas megyei Kultúrpalotával és Múzeummal, a múzeumon belül a természetrajzi tárral, ezek alapításával, tervezésével, berendezésével, fejlesztésével kapcsolatos feljegyzéseit (pl. 1901. jan. 14 — 15.; 1907. nov. 16., 18.; 1908. febr. 3., 26., 29., okt. 5-11., stb.), kiállításokra (1905. febr. 12.; 1912. máj. 17., stb.) és egyéb rendezvényekre vonatkozó adatait. Zenetörténeti vonatkozású eseményekről is beszámol, hogy csak egyet említsek pl. 1912. márc. 3-án a következő sorait olvashatjuk: „Este Dórával és Mártával Szombathelyen CASALS PABLO mesés celloművész hangversenyén. Dóra és Márta vele és feleségével is megismerkedtek.' 1 '' Sporttörténeti szempontból a galamblövészetre (1899. júli. 16. stb.) és a síelésre, vagy ahogy ő mondja a „lábszánkózás' 1 ''-та vonatkozó jegyzetei érdekesek. Példának lássuk az 1909. febr. 28-án felírt sorait: „Bubival a ... (7) gesztenyésben pompás lábszánkózás. Dóra is velünk s ő is párszor lesiklott egy lankáról. . . .Délután Bubi a tornatanárnak megmutatja a lábszánkózást." Számos adat szolgál a Chernel-kert, vagy ahogy ők nevezték a „szőlő" telepítésére, fejlesztésére, ritka növényeire vonatkozóan, melyből napjainkig sajnos csak egy erősen megtépázott és kifosztott roncs maradt az emberek kapzsiságának és brutalitásának jóvoltából. Azonban még így is vannak benne olyan növényritkaságok is, mint pl. a Pseudolarix Kämpferi, mely — csemetéit figyelmen kívül hagyva — egyetlen példány az országban. Végezetül mielőtt átadnánk a szót CHERNÉL IsTVÁNnak, illetve az általa készített naplójegyzetek fontosabb részleteinek, ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy e napló értékes tudománytörténeti és egyéb feljegyzéseivel Vas megye egy történeti szakaszának értékes adattára, mely még sok szempontból érdeklődésre tarthat számot. Az alábbiakban közlésre kerülő anyag nem tartalmazza a vadászatokra, családi összejövetelekre és eseményekre, valamint a speciális madártani megfigyelésekre vonatkozó adatokat. így a leközölt anyag a bejegyzettnek kb. tized része. A cikkben közölt fényképek eredeti példányai a szombathelyi Savaria Múzeum Természettudományi Osztályának adattárában találhatóak. Egy része a gyűjtemény régebbi anyagából került elő, míg nagy részét a szombathelyi Állami Levéltár volt szíves az 1950-ben bekerült Chernel-anyagból múzeumunk részére átengedni, melyért ezúttal is fogadják hálás köszönetünket. 60
