Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)
Csaba József: A kormos varjú (Corvus Corone L.) és korcsainak előfordulása Nyugat-Magyarországon
fordulási hely közötti sopronhorpácsi adatokat szintén neki köszönhetjük, aki 1959 tavaszán, szilfán fészkelve találta dolmányos varjúval párban, majd 1960 május közepén kormos varjú çf és dolmányos varjú 9 párnak ottani költését ugyancsak megállapította. A kormos varjú legészakibb magyarországi előfordulási helye Hegyeshalom. Itt STUDINKA László 1955. VII. 22.-én látott egy példányt dolmányosok társaságában. 24 Értesítése szerint más alkalommal sem ezen a vidéken, sem pedig az általa különösen jól ismert Lébény környékén nem találkozott vele. Madártani irodalmunkban a már említetteken kívül még három, a felsorolt helyektől jóval keletebbre eső, nagyon érdekes előfordulási adatot ismerünk. Egyikről HORN János vonulási jelentésében tesz említést, melyben 1924. évről, mint „X. 26-án elsők", jelzi azokat Bábolnáról. 25 A másik adat még titokzatosabb, mert a kormos varjú hazai előfordulási határvonalától nagy távolságra eső Békés megyei Csorváson került szem elé, ahol FESTETICS Antal 1954. II. 24-én hat vetési varjú és egy csóka társaságában levő példányt figyelt meg közvetlen közelről 26 De ennél is érdekesebb az Arad megyei Székudvar területén 1900. II. 15-én begyűjtött és a Magyar Nemzeti Múzeumba került kormos varjú. Ez a hazai madártan egyik legnagyobb rejtélye, mert nem tudjuk biztosan, hogy miként kerülhetett oly messze keletre, holott a közbeeső területen mindössze két lelőhelye ismeretes, 27 s mert a gyűrűzési kísérletek szerint alig távolodik el költési helyétől. 28 Közvetlen Magyarország jelenlegi nyugati, északnyugati és délnyugati határain túlról szintén vannak régebbi és újabb előfordulási adatok. CHERNÉL a most Ausztriához tartozó burgenlandi Rohonc, Borostyánkő és Léha vidékéről 1897. és 1898. évekből említi, hogy ott látott kormos varjakat. 29 Utóbbi helyen S. AUMÜLLER szíves értesítése szerint jelenleg a dolmányos varjú és kormos varjú arányszáma 75 : 25. Egyébként itt a dolmányos és kormos varjú keevert párban, de a kormos varjú tiszta vérben is költ, s basztardok ugyancsak előfordulnak. E helyektől északabbra fekvő Nagymartonban 1919. III. 13-án STEFKOVICS Dezső által begyűjtött korcs példány bőre került még a Madártani Intézetbe. 30 További adatunk Burgenland északi részéről, a Sopronszentmárton határában begyűjtött három Corvus corone fészekalj, melyeknek tojásait az ERTL-féle gyűjteményből ismerjük. Azok méretei NÉMETH Márton zoológus szerint: 1899. V. 20. = 1. 44,6x30,5 mm 1,45 g = 2. 44,6x30,1 mm 1,54 g = 3. 42,1x30,1 mm 1,40 g = 4. 45,1x30,1 mm 1,50 g = 5 41,6x30,0 mm 1,38 g 24 Studinka, L.: Faunisztikai megfigyelések a Hanságból. Aquila LXIII-LXIV. (1956-57) p. 313. 25 Warga, K.: Madárvonulási adatok Magyarországból. Aquila XXXII-XXXIII (192526) p. 90. 26 Festetics, A.: Madártani adatok Csorvásról. Aquila LIX-LXIII. (1952-55) p. 410. 27 Schenk, J.: Madarak, p. 311. 28 Magyarország állatvilága 10/16 29 Chernél, L: A feete varjú Magyarország madárvilágában. Aquila V. (1898) p. 290. 30 Gyűjtemények. (Gyarapodás, ajándékozás útján 1918. I. 1-től. Madártani Intézet gyűjt.) Aquila XXVIII. (1921) p. 237. 31 A fészekaljak megsemmisültek. 44
