Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Csaba József: A kormos varjú (Corvus Corone L.) és korcsainak előfordulása Nyugat-Magyarországon

fennmarad, úgy ebben az esetben a két eredeti fajtából fajok keletkezhetnek. Egyébként is korcsok csak ott képzó'dhetnek, ahol mindkét szüló'faj ugyanazon a helyen megtalálható, mint ahogy az a szürke és kormos varjú esetében tapasztalható.

8 BOETTICHER a két varjúfaj történetét a következőképpen látja: „Eredetileg az egész területet csupán egy varjúforma lakta. Azután valahol, valószínűleg Közép-Ázsia déli részén új fajta keletkezett, mely törzsének szürke színével tűnt ki. Mindkét fajta elkülönülten, önállóan fejló'dött tovább. A szürke színű, amely akkor a fekete varjúnak csupán fajtája volt, észak felé terjeszkedve lassanként nagy területet foglalt el. Ezen vándorlása közben ék alakúan benyomult a fekete varjú nagy kiterjedésű birodalmába. Amikor ez történt, a szürke és fekete varjú azonban külsőleg és belsőleg már annyira eltávolodott egymástól, hogy esetleges összekeveredésük ellenére is tisztán fennmaradtak. Ahogy a vándorpatkány bevándorlása alkalmával mindenünnen kiszorította közeli rokonát, a házipatkányt, és ahogy a tigris mindenütt Indiában kiszorította az ott eredetileg nagyon elterjedt oroszlánt, mely ma csak Kathiawarban fordul elő, úgy szorította ki a szürke varjú a fekete varjút. Ha utóbbiak olyan közeli rokonok volnának, amilyenek általában a fajták, akkor az egyik fajta a másikba folyt volna. így azonban a szürke varjú előnyomulásával a fekete varjú birodalma két részre bomlott, nyugat-európai és kelet-ázsiai részre, kettejük között a szürke varjú tömören lakott birodalma."

9 STRESEMANN-nak az a véleménye, hogy ilyen határesetekben, mint amilyen a szürke és kormos varjúé, vagy a csicsörke-kanárié, helyesebb azokat névadásilag külön fajként kezelni. Természetesen ilyen határesetekben a szerzők éppen olyan joggal használhatják az illető taxon faji, mint alfaji nevét. Első olyan irodalmi adatunk, mely hazánkban egy meghatározott, zárt területen való előfordulásról tudósít, CHERNÉL Kálmánnakk öszönhetjük, aki Kőszegről szóló, 1877-ben megjelent monográfiájában, 36 éven át folytatott megfigyelései alapján, felsorolta e városka és vidékének madarait, közöttük a kormos varjút is.

10 „Itt csak azon állatfajok legyenek pontosan felemlítve - írja CHERNÉL K. melyek kétségtelenül itt tartózkodnak, vagy vándorlás és költözködés idejekor kisebb, vagy nagyobb számban vidékünket meglátogatják. Azon vándormadarak, melyek csak utazás közben és szórványosan érintik vidékünket, csillaggal jelöltem." Addig, míg felsorolásában néhány madár neve után csillagon kívül még külön is jelezte, hogy ritkán fordul elő, - a kormos varjúnál ezt mellőzte. így feltételezhetjük, hogy e szárnyasunk a múlt század közepén ott elég gyakran előfordulhatott. Legelső bizonyító példányunk is Kőszegről való. CHERWEL István 1896. szeptember 2-án, a város határának nyugati részén, dolmányos varjak között 3-4 fekete színűt látott, melyekből egyet lelőtt, s az a kormos varjú korcsának bizonyult. A következő 1897. és 1898. évben szintén észlelt Kőszegen ilyen varjakat

11 Ezt követőleg a szombathelyi múzeum gyűjteményébe került két kőszegi példány CHERNÉL István gyűjtéséből, még pedig az 1904. III. 14-én lőtt korcs

12 és az ugyanez év VI. 15-én elejtett tipikus kormos varjú 913 CHERNÉL István 8 Boetticher, H. : Fajták-e vagy fajok a szürke és fekete varjak ? Kócsag IV. 1931.

1. sz. p. 31. 9

Uo.p. 31,32. 10 Chernél, K.: Kőszeg sz. kir. város jelene és múltja. Szombathely, 1877. I. p. 55. 11 Chernél, I. : A fekete varjú (Corvus corone L.) Magyarország madárvilágában. Aquila V. 1898. p. 290. 12 A szombathelyi Savaria múzeum Természettudományi osztályának régi leltárkönyve. 138. sz. 13 U. o. 139. sz. 41