Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Ambrus Béla: A Vendvidék zoocecidiumai

Felsőszölnök és környéke hazánk legszebb tájainak egyike. A legyezőszerűen szétterülő községbe belenyúló dombhátak, gyertyános-tölgyesek, bükkösök és fenyvesek vegyes állománya, a völgyfenék láprétjei, fűz- és égerligetei, a patakoktól felszabdalt, szakadékszerű völgyei és patakmedrei bőséges és változatos eredményű gyűjtőterületek. A magasabb fekvésű Kőszegi-hegység zordabb, hűvösebb eme alacsonyabb vonulatú, több mediterrán elemet is tartalmazó Hármashatárnál. A begyűjtött gubacsok fajlistája a déli faunaelemekkel gazdagodva mutat eltérést a soproni és kőszegi rokonterületekétől. A növény és rovarvilág sajátos együttélése a gubacs. A rovarok közül a gubacsokozók faji eloszlása hűen tükrözi a növénytakaró összetételét. A flórasáv határai, illetve átmenetei csaknem egybeesnek a zoocecidiumok földrajzi elterjedésével.' A Vendvidék keleti szakaszán domináns a praenoricumot jellemző Cynipidae és Tenthredinidae gubacs-, illetve levéldarazsak. A fajok száma Ritkaháza és Nagyhegy közötti elegyes erdőn emelkedik. A Nagyhegy és a tőle nyugatra húzódó Dugoszerdő járhatatlan határvonalán a levéldarazsak okozta gubacsok fajszáma felülmúlja az egész vidéken találtakét. A Szölnöki-patak völgyét az Eriophyida gubacsokozók uralják. Minden bizonnyal ez a legpárásabb vonulat. A falut átszelő patakvölgy gyümölcsfáin úgyszólván valamennyi kertészeti gubacskártevővel találkozunk. Növénykórtani, illetve védelmi szempontból figyelemre méltó kártevés az Eriophyes pyri, Dasyneura pyri, D. mali, D. papaveris háborítatlan, magas százalékú fertőzöttsége. Marokszámra gyűjthető a lucerna Contarinia medicaginis és a Asphondylia miki légygubacsa. A fűzfákon csökken a levéldarazsak okozta gubacs, de annál gazdagabb a gubacsatka fertőzés. A szilvafa levelén képződött zacskószerű gubacs felnyitva. Okozója a Putoniella marsupialis F. Lw. gubacslégy.