Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)
Horváth Ferenc: Szombathelyi házszámozások
felvázolni, amelyek a házszámtáblázatban benne foglaltatnak, és annak gerincét képezik: minden esetben az utcák 1858. évi nevének és adatainak alapján megállapítva a sorrendet, mivel az egész összehasonlító táblázatnak alapját is az 1858. évi telekkönyvi adatok képezik. Bei-Sikátor : már a XVII. század óta eló'fordul a városi jegyzó'könyvekben, hol Forgó, hol Bel Sikátor néven. Tulajdonképpen a város két piacát, a Megyeház eló'tti kis- vagy várpiacot köti össze a mai Köztársaság tér helyén elhelyezkedett Fő Piacz-cal. Annak idején jobbról-balról még fából készült bódék, árusbódék határolják. Ma Forgó utca a hivatalos neve. Forró utca (Post Gasse) a városnak ugyancsak egyik legrégibb utcája, a századok folyamán többször teljesen leégett. Nyugati végén állt valamikor a város egyik kapuja, amely a Rum felé vezető országútra nyílott. 1894-ben kapta a Kossuth Lajos utca nevet, 5 amelyet azóta is visel, bár sokáig hívták egyszerűen Posta utcának is. Fő-Piacz (Haupt Platz), a város főtere, amelyen a Kupai kút állott valamikor. Még a XVIII. században is tele van vásárosbódékkal, közepén kis tó is helyezkedik el. A házak jelölése szempontjából a Fő-Piacz-hoz csak a mai nyugati oldala tartozott a térnek, tehát mindössze 10 — 12 ház, a mai Kossuth Lajos utca sarkától a Széchenyi utca sarkáig (Állami Áruház épülete). Az utca nevének története: XVII—XIX. század: Fő-Piacz (Haupt Platz), XIX. század második felében FőTér név is előfordul. 1886-1928: Horváth Boldizsár tér, 6 1928-1949: Szentháromság tér, 7 ma Köztársaság tér (annak nyugati házsora). Gyöngyös utca (Franziskaner Gasse v. Gyöngyös Gasse) a város egyik legrégibb utcája, neve már a középkorból is ismeretes. Sokáig a városháza épülete is ennek sarkán áll (Köztársaság tér 16. sz. ház helyén), innen indul a város régi házszámozása is. Az utca nevének története : 1893 — 1949: Erzsébet királyné utca, 8 azóta Köztársaság tér. — Valamikor az utca egészen a Gyöngyösig terjedt, s a mai Tolbuhin út csak a Wesselényi és Hunyadi utcák sarkánál kezdődött. 1949-től kezdve a Köztársaság tér a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkánál zárul. Hosszú utca (Lange Gasse) a XVIII. század végén, 1792-ben nyitják meg, még a XIX. század közepén is csak pár ház áll benne, zömét káposztáskertek teszik. Teljesen az 1870-es évek városrendezési tervei során épül be. Nevét a XX. század első évtizedében Thököly Imre utcára változtatják s ma is azt viseli. Kám(oni) utca, ugyancsak a város legrégibb utcái közé tartozik. A XVII. században két néven is emlegetik : Kám vagy Vár utca. Utóbbi elnevezés nyilván abból adódik, hogy a középkori várhoz vezető utca volt. Később Kámoni utca elnevezéssel is gyakran találkozunk, nyilvánvalóan azért, mert a várostól északra elhelyezkedő Kámon település felé vezetett. Eredetileg a jelenlegi 3-as, illetőleg 8-as számú házaktól kezdve indult csak az utca, a többi része a Templom térhez tartozott. Annak megszűnésével alakult a mai hosszúságú utcává, 1928-ban. 1896-tól 1949-ig a Szily János utca nevet viselte, 1949-től kezdve Alkotmány utcának hívják. Kereszt utca (Kreutz Gasse) a Kiskar utca folytatásaként ugyancsak a XVIII. század végén épül ki, s pontosan a mai Óperint utca sarkától a Thököly utcáig húzódik. Nevével a város 1880 évi térképén találkozunk először, 9 1933-ban 6 SzÁL. Szhely. r. t. város Kgy. jkv. 27/1894. számú véghatározat alapján 6 SzÁL. Szhely. r. t. város Kgy. jkv. 6/1886. számú véghatározat alapján 7 SzÁL. Szhely. r. t. város Kgy. jkv. 143/1928. számú véghatározat alapján 8 SzÁL. Szhely. r. t. város Kgy. jkv. 97/1898. számú véghatározat alapján 9 SzÁL. Szhely. r. t. város Kgy. jkv. 10/1896. számú véghatározat alapján 17* 259
