Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Katona Imre: Sárvár és a Nádasdyak a XVI. században és a XVII. század elején

hiszen nem szolgálhatja a magyarság érdekét, ha tétlenül hagyják a török terjeszkedését és odadobják az országot a hódítók kénye-kedvének. Érdekes — és méginkább megnehezíti a tisztánlátást —, hogy a Nádasdyak még Bormemiszát is támogatják, aki már a magyarság érdekei alapján igyekszik megválaszolni a kor izgató és feleletre váró kérdéseit. Ezek az irodalomban meglevő és mindjobban kibontakozó ellentétes tendenciák alapjaiban megfeleltek, összhangban álltak Nádasdy Tamás érdekeivel* Nádasdy Tamás vallási ingadozását a család fontos anyagi érdekei magyarázzák. A nádor szíve szerint a protestantizmussal szimpatizált. Emellett tanúskodik a Melanchtonnal való személyes kapcsolata s számos protestáns ifjú közvetlen támogatása, iskoláztatása és alkalmaztatása is. Főleg a korai években, 1536 után erőteljes és egyértelmű Nádasdy Tamás protestantizmus iránti vonzódása, amit nemcsak levelei, nyilatkozatai igazolnak, hanem az a közvetlen és hatékony támogatás is, melyben a reformáció tanítóit, képviselőit részesíti. Az udvarában és támogatásával kibontakozó irodalom is teljesen protestáns alapvetésű, mindenben megegyezik Luther és Melanchton tanításaival. Talán éppen a protestantizmushoz való egyértelmű kötődése következtében késik egyre jobban a király Kanizsai-birtokra vonatkozó adománya. Nádasdy Tamásnak le kellett vonni a tanulságot, ha nem akar végleg lemondani a Kanizsaiak birtokairól a Habsburgokkal is rendeznie kell kapcsolatát, vagyis adott esetben az udvar és a pápa felé katolikusnak kellett magát feltüntetnie. Tinódi Lantos Sebestyén 1556-ban halt meg, tehát még Nádasdy Tamás beiktatása előtt, ezért érthető, hogy műveit még a vitézi élet dicsőítése és a királypártiság antagonizmusa jellemzik. 1558-ban végre a királyi leirat alapján megtörténik Nádasdy Tamás beiktatása a Kanizsaiak egykori birtokába. Ezzel valószínűleg Nádasdy Tamás magatartásában is fordulat következett be, ezt azonban, tekintve, hogy a nádor 1562-ben — tehát a beiktatás után alig négy évre — meghalt, nem tudjuk adatszerűen bizonyítani. Azonban bizonyos, hogy fia, Nádasdy Ferenc magatartásában nem lelhető fel az az ingadozás, eszmei eklektricizmus, ami Nádasdy Tamást jellemezte. Nádasdy Ferencet a török elleni harcok heroizmusa lelkesíti. Nemcsak mint politikus emelkedik kortársai fölé, hanem úgy is, mint katona, hadvezér. Halált megvető bátorsága, határozottsága a törökök elleni kérlelhetetlen gyűlölete, a legszélesebb körben ismertté és népszerűvé tette. Uralkodása alatt lett Sárvár egyik legerősebb végvárunkká. Erősítése és bővítése évtizedekig tartott. Az építés során számos idegen mellett hazai mestereket is foglalkoztattak, különösen azért, hogy az 1588. évi pusztulás nyomait mielőbb eltüntessék. Ebben az évben ugyanis török-tatár csapatok gyújtották fel a környékbeli falvakkal együtt.

30 Ekkoriban készült el a vár díszterme is. Az egyik seccón Pápa 1600. évi ostroma látható, mely a földesúr, Nádasdy Ferenc személyes hősiességének páratlan dokumentuma. Míg tehát apja,Nádasdy Tamás, hogy a királyi adományt kiérdemelje, a török elleni harc szükségességét hirdetve a Habsburgok támogatására is appellált, Nádasdy Ferenc már világosan látta, hogy a török elleni harcban a németek segítségére nem számíthat. Szorult helyzetében ugyanúgy magára hagyják, mint Zrínyit, a szigeti hőst. Érthető, hogy az udavarában egyre izmosodó irodalom is elsősorban megváltozott magatartását fejezi ki. A török isteni küldetéséről szóló lutheri, melanchtoni koncepció tarthatatlansága Szigetnél, tehát a Dunántúlon bizonyosodott be először. A török elsősorban ezt az országrészt fenyegette elpusz30. OL. Nádasdy es. lt. Miss. Trupecz Marko (1589) — A sárvári uradalom falvainak pusztulását OL. U. et С. 37/56. Pusztacsalád 1608. 249