Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Katona Imre: Sárvár és a Nádasdyak a XVI. században és a XVII. század elején

A mohácsi katasztrófa súlyos helyzet elé állítja nemcsak az ország középső' részét, hanem a Dunántúl lakosságát is. A törökök bécsi hadjárata következtében az egész Rába-mellék, sőt a Rábaköz lakossága is menekülni kényszerül. 1532-ben csak a kó'szegi és a sárvári vár áll ellen a törökök támadásainak. A szakadatlan létbizonytalanság miatt a katolicizmushoz hasonlóan, a reformációnak is válaszolnia kellett ezekre, a lakosságot közvetlenül érintó' és érdeklő' kérdésekre, hogy miért jött ránk a török és mi a célja velünk. Luther és Melanchton útmutatásai nyomán a protestantizmus magyarországi tanítóiban is kialakul az a meggyőzó'dés, hogy Mohácsnak és következményeinek, a török sikereinek oka a reformáció üldözése. Ez a tanítás, melynek mint láttuk, Nádasdy pártfogoltja, Dévai Bíró is Mátyás szószólója volt, évtizedekig befolyásolta a magyarság magatartását a török háború kérdéseiben. E felfogást Dévai Bíró Mátyás másik főúri pártfogója, Batthyány Ferenc is magáévá teszi és nyíltan megírja, hogy a török bűneink miatt pusztít bennünket.

9 Hasonló a véleményük a katolikusoknak is, azonban ők — teljesen érthetően — a török sikereit a saját szemszögükből, az ősi hit elhagyásával, a lutherizmus terjedésével magyarázzák, s a vészt ugyanúgy Isten elháríthatatlan rendelésének tartják, mint a protestánsok. Ez a pápák, az egyház hivatalos véleménye is, kivéve V. Piust, aki az 1566. január 7-én történt pápává választása után egyik nyilatkozatában hivatalosan is leszögezte, hogy a kereszténység főellensége nem az itt-ott fellángoló eretnekség, hanem a nyíltan antikrisztus-párti törökség, a keresztényeknek tehát ezek ellen kell harcolniok, őket kell legyőzniök és elpusztítaniuk.

10 Ez a tanítás az Isten megváltoztathatatlan akaratába való belenyugvást hirdeti. E szerint hiábavaló a végváriak hősiessége, haláltmegvető bátorsága, mert a török pusztításait csak az egész nép penitenciája, az evangéliumi tanításokhoz való visszatérés akadályozhatja meg. Ennek azonban ellentmondott az, hogy a végvári harcok még elszigeteltségük ellenére sem voltak minden esetben eredménytelenek. A hősies ellenállás szép példáját adta Kőszeg és Sárvár, ahol a maroknyi várvédő sikeresen ellenállt a török rohamainak. Kanizsa vára több évtizeden át megakadályozta a török terjeszkedését, előrenyomulását. Az isteni akaratba való belenyugvást hirdető tanítás voltaképpen passzivitásra, saját hadállásuk fel adására ítélte volna a végváriakat. Ez a tanítás egyezett a Habsburgok érdekeivel, akik igyekeztek elodázni a török ellen harcoló végváriak megsegítését. Számos olyan császári rendelet ismeretes, mely megtiltotta a „lesvetést", és egyéb csatározásokat. E felfogás úgy tüntette fel egy-egy terület elvesztését, a törökök előrenyomulását, mint a lakosság bűnhődésének, bűneiért való lakolásának szükségszerű, elkerülhetetlen következményét, természetesen hallgatván arról, hogy mindezeknek legfőbb oka a Habsburgok magyarsággal szembeni közömbös magatartása. Ez a tanítás Sziget elestét is úgy magyarázza, hogy a katasztrófa Zrínyi és a szigetiek bűneinek szükségszerű következménye. Ezt vallotta Batthyány Kristóf és Batthyány Ferenc is. E felfogás nyomai Zrínyi Miklós eposzában, Szigeti Veszedelemben is megtalálhatók, miszerint Isten a magyarság büntetésének színhelyéül választja ki Szigetet és küldi oda a törököt. E vallásos és a protestáns humanizmusban gyökerező 9. OL. Batthyány es. It. Batthyány Ferenc levele Batthyány Boldizsárhoz. Németújvár, 1543. III.3. Miss. 3599. „.. . malis rumoribus pleni summus, et postquam Nádor Alba capta est nullos felices rumores audire potuimus . . . fáma erat, vt Petrus Keglewigh castellum Thoron expugnare voluisset..." 10. OL. Batthyány es. lt. Batthyány Ferenc levele Batthyány Kristófhoz. Miss. 3721. 16 Vas megyei Múzeumok Értesítője 241