Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Katona Imre: Sárvár és a Nádasdyak a XVI. században és a XVII. század elején

hetően, elsősorban saját birtokaik fellendítése, a termelés minden áron való növelése érdekelte. Igyekeztek kihasználni azt a konjunktúrát, melyet a királyi zsoldossereg, a végvári katonaság ellátása és a nyugati tartományok állat- és terményszükséglete jelentett. Ez ösztönözte őket arra, hogy a saját kezelésükben levő földeken folyó piaci termelést fokozzák inkább, s hogy a jobbágy munkából eredő jövedelmeiket pénzzé tegyék.

2 Az országnak ez a részekre szakítottsága, az egyes országrészek fejlődésében mutatkozó egyenetlenség megosztottságot eredményezett a politikai és a kulturális életben egyaránt. A lutheri reformáció előretörése következtében megszűnik a vallásbeli egység, ,,az irodalmi műveltségnek ez az eladdig közfundamentuma, s a fokozódó felekezés e műveltség forrásait és színezetét is sokszor ellentétesen különfélesítette." Az eddig egységes magyarságból ha nem is két, ill. három külön nemzet, hanem több műveltségi típus kezdett kifejlődni, bizonyos fokig ugyan egymással kapcsolatát fenntartva, mégis lehetőleg külön szervezkedésre kényszerülve.

3 Sárvár Nádasdy Tamás idejében egyre nagyobb szerepet játszik NyugatMagyarország kulturális és politikai életében. A korán protestantizmushoz hajló, de kapcsolatait a katolicizmussal is megőrző Nádasdy Tamás a humanizmus lelkes harcosa. Pártfogoltjai között találhatjuk Sylvester Jánost, aki elsőnek fedezte fel a magyar nyelv időmértékes verselésre való alkalmasságát, s aki talán elsőnek eszmélt rá a magyar nyelv „külön életére, egyszerűségére, szerkezeti sajátosságaira, rejtett értékeire s szépségeire." E nagy jelentőségű kapcsolatnak első gyümölcse Sylvester Jánosnak Abády Benedek újszigeti iskolamester által 1539-ben kinyomtatott grammatikája.

4 Nádasdy Tamás sárvári udvarában a korabeli magyar reneszánsz-kultúra számos kimagasló munkása talált otthonra. így a magyar nyelv egyik kiművelője mellett udvarában találhattuk Tinódi Lantos Sebestyént, a török elleni harcok egyik legkiemelkedőbb énekmondóját is.

5 Mikor 1556-ban meghalt, Nádasdy Tamás egyik famulusa, a Bornemisszát is támogató Perneszith György temeti el, mint írja: ,,a sári atyák hamvai mellé". A török előretörése következtében a Nádasdyak sárvári uradalmának egyik falujában (Csapod) telepedik le a Fejér megyei Sármellék több ismert nemesi családja, köztük a Tinódiak, minden bizonnyal Tinódi Sebestyén rokonai.

6 A Tinódiakon és Sylvester Jánoson kívül ugyancsak Nádasdynál talált menedéket a magyar protestantizmus egyik buzgó és nagyhatású terjesztője : Dévai Bíró Mátyás is.

7 Dévai Bíró, aki hite miatt már „Magyarország mindkét királyától szenvedett haragot és rabláncot", Németújváron a Batthyány aknái is megfordult. Kátéjában — Conradus Cordatus után — elsőnek fejti ki, hogy a törökcsapás bűneink miatt zúdul reánk. Ez a felfogás Luthertől és Melanchontól ered, akik már 1528ban megírják kiáltványukban, hogy Isten a pápizmus bűnei és az evangéliumtól való elfordulás miatt büntet a törökkel bennünket.

8 2. OL. Conscriptiones Portarum. A. 2627. (A majorságok korai alapítására a megye adólajstromai igen sok adatot tartalmaznak.) 3. Horváth i. m. 6—7. old. 4. Balázs J: i. m. 164-165. 1. 5. Klaniczay Tibor: Tinódi Sebestyén emlékezete. Tinódi-emlékkönyv, 11.1. 6. OL. Urbaria et Conscriptionis 12/42, 1597 7. Payr Sándor: Protestáns volt-e Nádasdy Tamás? Klny. a Prot. Szle XXVI. évfolyamából. 11. 1. 8. Szilárdy: Dévay Kátéja. 123, 139 és 141. old. - Payr i. m. 12. old. 240