Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Bárdosi János: Rómaikori oszlopokhoz „ördögkövekhez” fűződő mondák Jákról és Gencsapátiból

Ez az oszloptöredék — a gencsapáti adatközlőink emlékezete szerint — eló'ször határkő volt, a gencsi, herényi (ma Szombathely VIII. ker.) és a söptei községhatárok érintkezőpontján. Ebben az időben jegykőnek nevezték.

67 Feltehetően a századforduló táján szállították be innét a faluba és a nagy gencsi

68 templom bejárata mellé — a déli oldalra — állították. Innen 1907-ben az akkori községi vezetőség, előjáróság határozata értelmében kivitték a Szentkút felé vezető útra és ott leásták, ill. leállították az út közepére, hogy a szekerek arra ne közlekedhessenek és zörejükkel ne zavarják e búcsújáróhely csendjét. Kezdetben azonban a parasztság nem sokat törődött az út közepére állított akadállyal, mivel azt a szekérrel szépen kikerülték. így az út mindkét oldalán „. . . eljárták a szekerek a fő'dek sarkát. Amig lóher vó't a főd'be, addig nem is bánta tulságossan a gazda, Orbán Kálmán, de 1908 őszén búzát vetett bele, a buzavetést azonba' má' sajnáto és ezer' ráfogatta a teheneket a kűre és elhuzatta az ut alsó felire, ahol akkor még rít vó't. Mikor a biró, Abért István ezt megtutta az előjáróságga' együtt azonnal intízkedett, hogy a követ tegyik vissza a helire. Másnap reggé' korán a favágók segitségive' vissza is tettik oda, ahol mast is látható."

69 Ha a kő szállítási útvonalának, ill. állomáshelyeinek figyelembevételével vizsgáljuk a gencsapáti mondákat, megállapíthatjuk, hogy azok nagyjából a három fő tartózkodási hely köré csoportosíthatók, s ezen az alapon bizonyos fokig a keletkezésük idejére és körülményeire is következtethetünk. Ördögkőnek csak azóta mondják ezt az oszloptöredéket, mióta a Szentkút, vagy a templom közelébe került, mert mint már említettük korábban jegykőnek nevezték. így az ördöggel kapcsolatos mondák feltehetően az utóbbi 5—6 évtized alatt keletkeztek, a söptei kanászról szóló vidám történetek ezeknél régebbiek, még abból az időből valók, mikor az oszloptöredéket határkőként használták A szenteltvíztartóval és a falu templomának elpusztításával kapcsolatos mondák keletkezése pedig e két időszak közötti időre tehetők.

70 Feltűnő, hogy az aránylag kisebb jelentőségű gencsapáti kővel kapcsolatban sokkal több monda, ill. mondaváltozat él — bár nem eléggé kiforrott formában — a nép ajkán, mint a jakiakra vonatkozóan. Ez minden bizonnyal a kő többszöri hely- és funkcióváltoztatásával magyarázható. Meggyőződésünk, hogy az ilyen — a nép által ismeretlen rendeltetésű — kövekkel kapcsolatosan minden helyváltoztatás, minden új helyzet és minden más funkció, új mondák keletkezésére ad alkalmat. A monda témáját pedig befolyásolja elsősorban a tárgy funkciója, másodsorban az, hogy milyen objektum közelébe kerül, ill. mivel vagy kivel hozható kapcsolatba, és végül, hogy a nép által mennyire ismertek a vele kapcsolatos tények, történelmi adatok. Ez utóbbiak hiányában ugyanis minden a fantáziára épül és a nép a maga műveltségi színvonalának megfelelően — az adott tények által befolyásolva — keres magyarázatot, az általa rendkívülinek tűnő tárgyakra vonatkozóan. A gencsapáti mondák közül egy (22. sz.) a megrémült ördög, egy (23. sz.) pedig az ördög által ledobott ember kővéválását említi. Más — teljesebb — formában ez is eléggé gyakori hazánk területén.

71 67 Azt a földterületet, ahol ez a kő valamikor állt, ma is „Jegykődülő"-nek nevezik. 68 A község régi neve. 69 Hosszú István 76 éves. Gencsapáti. 70 Feltehetően a szenteltvíztartóval azért hozták összefüggésbe, mert a tetején mélyedés van, ami esőzés alkalmával megtelt vízzel. 71 Vö. A Magyarság Néprajza ь III. к. 241. Ethn. 1903. 159. 219