Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Bárdosi János: Rómaikori oszlopokhoz „ördögkövekhez” fűződő mondák Jákról és Gencsapátiból

bőven találhatunk. A történet természetesen módosul az adott helyi különösség eltérő jellege szerint, de közös vonás bennük az ördög felsülése, vagyis az, hogy az ember valami ügyes ötlettel felülkerekedik, diadalmaskodik az ördögön s így megszabadul tőle. Ilyen jellegűek az ördöghegyről, ördögdombról stb. szóló mondák.

30 (Csupán egy — meglehetősen töredékes — monda, a 16. számú sejteti velünk az ördög győzelmét). Az eddig ismert mondáink többségében azonban a munkára vállalkozó ördög a feladatot egy éj alatt, vagyis estétől a hajnali kakasszóig (kakaskukorékolásig) köteles elvégezni, esetünkben viszont ez az idő, csak a mise elmondásának időtartamára korlátozódik. A jaki szántogató paraszttal (6. sz.), valamint a fazekassal (cserepessel) kapcsolatos (2, 3, 4.) mondák

31 meseelemekkel, mesemotívumokkal átszőttek, éppen ezért egyes részleteik az ördögnek elígért gyermek mesetípussal mutatnak hasonlóságot. Arra a kérdésre, hogy hogyan és miért kerül az ember kapcsolatba az ördöggel, miért kerül sor a fogadásra, a mondák a következőképpen adják meg a választ: a) Az apa, vagy anya mérgében „elviteti" fiát az ördöggel. (1., 2., 3., 4. sz.) b) Az apa az ördög segítsége fejében tudtán kívül neki ígéri fiát. (6. sz.). c) A pap újmisét mond. (8,. 9., 10., 11., sz.) d) A pap lassan miséz. (5., 7., 12., 13., 14., 15., 16. sz.). e) Az ördög meg akarta akadályozni a templom felszentelését. (18. sz.). /) Az ördög a templomra akarta a követ dobni. (17. sz.). g) A pap és az ördög csak úgy egyszerűen fogadnak. (Ezek már töredékes, lekopott mondák.) Honnan hozza az ördög fogadásból a követ ? A mondák többségében Rómából, néhány változat szerint viszont: Sopronból (9. sz.), Jeruzsálemből (11. sz.), Kőszegről (15. sz.) vagy a tengerből (1. sz.). A mondák keletkezési idejére vonatkozóan is megállapíthatunk néhány szempontot. Mint már említettük, a XIII. században szállították ki ugyan Szombathelyről Jakra az oszlopokat, de akkor még nem keletkezhettek a velük kapcsolatos mondák, mert építőelemként kezelték s miután feleslegessé váltak, elásták ezeket. (Azt, hogy meddig álltak a templom körül szabadon és mikor ásták el ezeket, sajnos adatok hiányában megállapítani nem tudjuk). így a mondák keletkezését csak attól az időtől számíthatjuk, amikor a kövek ismét felszínre kerültek. Talán éppen ezért említhette Bogyay Tamás, hogy Zichy György apát idejében (1666 — 1674) kerültek elő, mert akkor ásták ki újra ezeket.

32 Bogyay szerint a XVII. század második felében kerültek felszínre, Szentléleky Tihamér szerint viszont csak a múlt század végén.

33 Mindezeket figyelembe véve tehát e mondák csak a XVII. század második fele óta, ill. a múlt század vége óta keletkezhettek, aszerint, hogy a két szerző állítása közül melyik időpontot fogadjuk el hitelesnek. 30 Vö. uo. 241 -242. 31 Természetesnek tűnik ha a mondában fazekast említenek, mert Jakon az elmúlt századokban sok fazekasmester, sok gerencsér család élt, bár számuk fokozatosan csökkent, míg 1842-ben 50, 1906-ban már csak 17, 1912-ben pedig kb. 14 fazekas működött. Vö.: Fábián Gyula: A jaki gerencsérek. Szombathely, 1934. 11., 18. 32 Bogyay Tamás: lm. 10. 33 Szentléleky Tihamér: lm. 28. 212