Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)
Bárdosi János: Rómaikori oszlopokhoz „ördögkövekhez” fűződő mondák Jákról és Gencsapátiból
rejtelem előtt." 2 A köznép „. . . többé-kevésbbé mindentől meghökken, ami neki szokatlan, amit nem tart természetesnek, magától értetődőnek. Rendes tapasztalata körén túl eső jelenségek, akár természeti rendellenesség, akár valami megmagyarázhatatlan látvány, amit nem tud eddigi ismereteivel összeegyeztetni, reá titokzatos, rejtelmes hatással vannak." 3 Sajnos a hely szűke miatt nem áll módunkban a témával kapcsolatban összegyűjtött teljes — közel száz monda — anyagot közölni, éppen ezért csak a jellemzőbbeket mutatjuk be. Hogy miért nevezi a nép ezeket az oszloptöredékeket örgdögköveknck, azt az alábbi mondákból megtudhatjuk. Először ajaki, majd a gencsapáti mondákat ismertetjük. Mielőtt azonban ezeket bemutatnánk, közöljük Körmendy Lászlónak a. jaki oszlopokra vonatkozó 1932. évi leírását. ,,A nép ajkán élő rege szerint az ördög hozta ezt a két oszlopot Rómából, persze egyben (aminthogy tényleg csak egy hatalmas oszlop két része). Úgy történt ugyanis, hogy az ördög fogadott a jaki pappal, hogy előbb hoz ő Rómából egy pogány oszlopot, mint a pap befejezi a miséjét. A pap alighogy belekezdett az istentiszteletbe, már látja, hogy közéig az ördög hatalmas oszloppal a vállán. A pap feltalálja magát, hirtelen kifordul, ite missa est-et mond, ezzel befejezi a misét és megnyeri a fogadást. Az ördög afölötti dühében, hogy túljártak az eszén, a templomra akarja dobni az oszlopot, de az Isten megőrzi azt, csak az oszlop törik ketté . Az északi féloszlopon látható bevágódások „az ördög vállahelye, kezenyoma." 4 A továbbiakban látni fogjuk, hogy ez a motívum az alapgondolata majdnem minden jaki mondának, melyek a nép ajkán még ma is élnek, és amelyeket 1961 — 1962-ben gyűjtöttünk össze. I. 1. Egy asszonnak vó't e' fia, akinek ha rossz vót, mindig ászt mon'ta: — Az ördög vünnö e'! A gyerek má' iskolába kerü't, mikor beállított az ördög, hogy e'vügyö a gyereket. Az anya nem akarta od annyi a gyereket, hát aszonta az ördögnek, maj' ha kijárta az iskolát a gyerek, akkor e'vüheti. Az ördög beleegyezett és elment. Amikor má' a gyerek kijárta az iskolát megin' megjelent az ördög és követé'te a gyereket. Az anya mast más kéréssel állt elő, mégpedig azzal, hogy had tanullon a gyerek papnak és amikor az első miséjit kezdi, akkor az ördög hozza el a tengernek a leghatalmasabb kövit és hozza el arra az üdőre még a fia befejezi a misét. Ha előbb hozza el a követ, vüheti a fiút, de ha nem, akkor nem gyühet a fiuér'. Úgyis törtint ahogyan az anya mon'ta, csakhogy az ördög nem tutta e'hoznyi a követ arra az üdőre, mire vígé lett a misének, ezer' mírgibe' ledobta a követ, ami két darabra törött. A kövekbe' még mast is meglátnyi az ördög vallanak meg az ujjainak a nyomát. Ez a története annak a kűnek, ami az ország egyik leghiressebb temploma mellett talá'ható. 5 2 Uo. 3 Uo. 4 Körmendy László'. Ajaki apátsági templom rövid ismertetése. Szombathely. 1932. 31—32. 5 Tar Mária 61 éves. Ják. 200
