Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)
Dömötör Sándor: Simasági tsz-parasztok
alakulásának és fejlődésének történetében szemlélhető. A simasági tsz történeti gyökereinek elemzése mutatja, hogyan alakult ki a tudás, a tanulás szükségességének és hasznosságának felismerése. A feudális paraszti és a kapitalista polgári élet romhalmaza helyén a simaságiak ma a szocializmust építik. Biztos gazdasági alapot raktak le a termelőszövetkezet helyes megszervezésével, működésének kialakításával a falu józan fejű, dolgozó parasztjai. Ellenségeik és ellenfeleik is elismerik, hogy jól dolgoznak. Lázasan tervezik az új gazdasági épületeket, a modernizált és a modern lakásokat, a rendezett falu, a park, a játszótér, a sporttelep helyét és képét. Sikongató, boldog örömmel nézegetik az asszonyok a szép, új ruhákat, csillogó szemekkel hallgatják a rádiót, boldogan tanulnak felnőttek, gyermekek egyaránt. Boldogan ismerkednek az új élettel, az új élet ígéreteivel, mert tudják, hogy csak akkor lehet igazán építeni, ha ismerik az építés tudományát is, ha tudományosan gondolkodnak. Minden reményünk megvan arra, hogy rövidesen megjön a falu igazi hangja, és új dalok, keletkeznek a jólét nyomán. A falu fiataljai összegyűjtik az idősebbektől értékes hagyományaikat, amelyeknek haladó elemeiből népi játékot készítve, maguk alkotják meg azt a művet amely ország-világ előtt szemlélteti, milyen nagy utat tettek meg a simaságiak, míg eljutottak új gazdasági rendszerük megszilárdításáig. Vannak közöttük már nem kevesen, akik boldog izgalommal ápolgatják új életük zsendülő örömeit. Ezek az új emberek, biztosítékai a közérdek érvényesülésének, mert alkotó módon élnek jogaikkal, és teljesítik egyéni érdekeiken messze túlmenően kötelességüket. Ezeknek az embereknek a munkájára bátran építhet a társadalom, mert építő emberek, vérükben bizsereg az építés öröme. Ezek az emberek boldogan építenek, dolgoznak és ezek az emberek nevelik meg a maradiakat is, a tunyákat, a nehezen gondolkodókat, a harácsolókat, a naplopókat, a felelőtlen elemeket, az izgágaság ördögének rabságában szenvedőket. Minden nap új problémát vet fel, azonban minden nappal erősebbek és diadalmasabbak azok az erők, amelyek a simasági termelőszövetkezet kultúráját és életmódját szocialista vonásokkal gazdagítják. UTÓSZÓ Tanulmányunk közel kilenc esztendővel ezelőtt szombathelyi működésünk idején készült. Nemcsak ez a leíró jellegű tanulmány és néhány szóbeli előadás, hanem rajzos és képes kiállítás formájában, műfajában is bemutattuk a helyszínen, 98 Simaságon kutatásunk eredményeit, melyek a régebbi és az újabb események felidézésével, rendszerbe foglalásával igyekeztek megvilágítani a volt jobbágy község sokoldalú fejlődésének törvényszerűségeit. Kilenc évvel ezelőtt a történelem és a jelen konkrét tényeinek néprajzi leírásával, a teendők elgondolkodtató megfogalmazásával igyekeztünk segíteni azoknak az új és szép művelődési törekvéseknek a kibontakoztatását, amelyeket látni, hallani és tapasztalni nem egyszer módunkban volt Simaságon. A simasági parasztoknak a tsz megalakulásakor nemcsak azok a gazdasági épületek álltak rendelkezésükre, amelyek az uradalomból maradtak reájuk, hanem az a mesterségbeli tudás is, amelyet cselédkorukban szereztek. Tanulságosak azok az események ma is, amelyek arról szólanak, hogy a kulákok hogyan igyekeztek elpusztítani a tsz megalakítását elősegítő gazdasági lehetőségeket, de még tanul98 Kérésünkre ennek a szombathelyi múzeumban őrzött anyagából Bárdosi János, a Savaria Múzeum muzeológusa állította össze tanulmányunk illusztrációit. 194