Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Dömötör Sándor: Simasági tsz-parasztok

véglegesítése ügyében, Ság továbbra is anyjuk kezelésében maradt, mint önállóan kezelt birtok.

61 Pál leánya, Festetics Julianna, először Széchenyi József, majd annak halála után Széchenyi Ferenc felesége lett. Ezalatt Széchenyiek kezelték a sági birtokot,

62 de a Festeticseké maradt, mert György 1805-ben Ságot László fiának adta át, hogy a gazdálkodással gyakorlatilag is megismerkedjék.

63 Festetics László is Ságon született 1785-ben.

64 Az 1821 évi adóösszeírás szerint Ságon 38 jobbágy kezén 554 2/3 pozsonyi mérés szántóföld és 61 kaszás rét volt. Mindegyiknek volt háza majd egy holdnyi telkeken, csupán Kis Ferenc és Erős István laktak közösen egy házban. 64 tehén, 8 ökör, 1 nevendék, 6 ló volt a jobbágyok állatállománya: juhuk, erdejük nem volt, csak az uradalomnak. Az uradalom 1806-ban, 1809-ben, 1812-ben, 1838-ban, 1841-ben folytatott egyezkedő tárgyalásokat a jobbágyok követeléseinek kielégítése végett. Az erőszakos kisajátítási törekvések azonban azt eredményezték, hogy mindig kevesebb föld maradt a jobbágyok kezén. Az uradalom a telkek nagyságát lényegesen csökkentette, a robot viszont az egész telek után 52 napra emelkedett. 1844-ben csak két egész teljes jobbágy volt (mindkettő Reichart), a többi 4/8-os, tehát féltelkes volt. A féltelkesek 26 nappal szolgáltak. Az urbárium szerint ebben az időben is 20 holddal számítottak egy egész telket, azonban az uraság csak 10 holdban számította az egész telket.

65 A leírások megemlékeznek arról is, hogy a felsősági uradalomban váltógazdaság divatozik, sok a baromfi és a nemes birka.

66 1636-ban Ujkér, Makkoshetye, Iklanberény, Sajtoskál, Al- és Fel-Szopor községek megyegyeztek abban, hogy egymás határában szabadon legeltethetnek.

67 A kétnyomásos ekefogó alkalmazása miatt évente csak a szántók fele állott művelés alatt, és így gondoskodtak a trágyázásról.

68 A hagyományok ereje és a konjunktúra hatására a sági uradalom is rátért a birkatartásra. 1830-ban 2947, 1848-ban 3411 juhot tartottak a simaházi hodályban. Festetics László a „gazdaság velejét" látta a birkatartásban.

69 A kapitalizálódás senyvesztette el a birka-tartást is, mert az ipari növények termelése sokkal nagyobb hasznot hajtott a sűrűn lakott területeken, mint a nagy kiterjedésű legelőket kívánó birkatartás. A legelőket alagcsövezték és szántóföldekké tették. A sági uradalom az 1848-as időkben Festetics Tasziló kezén volt.

70 1848 májusában az uradalom a volt jobbágyokkal a végső számvetést békésen intézte el,

71 pedig 1848 a Festeticsekre óriási terheket rakott, mert nem voltak felkészülve bérmunkások nagymérvű alkalmazására.

72 Ez a körülmény indokolja, hogy 1858-ban a birtokot Festetics Tasziló eladta Széchenyi Istvánnak.

73 A fentemlített politikai és gazdasági okok mellett érzelmi okok is közrejátszhattak a sági birtok megvásárlásában, azonban a várható nyereség nagysága sem volt utolsó indíték. 61 Szabó Dezső: i. m. 216. 62 Vö. Fraknói: Széchenyi Ferenc élete. 78. 81. 63 Szabó Dezső: i. m. 301. 328. 64 Szabó Dezső: i. m. 317 65 Soproni közlevéltár: Urbáriumok fi6 Fényes: Magyarország geogr. szótára. IV, 1 67 Soós Imre: i. m. 79. 68 Soós Imre: i. m. 72. 69 Szántó: i. m. 115. 70 Szabó Dezső: i. m. 350 71 Szántó: i. m. 193 72 Szántó: i. m. 225. 73 Bártfai Szabó László: Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez 1808 — 1860. Bp. 1943. II, 779-780. 167