Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

P. Buocz Terézia: A Kertész utcai római temető

A XIII sír 29. sz. táljának párhuzamát az ivánci tumulusokban

42 találjuk, amelynek korát az I. sz. utolsó negyedére és a II. sz. elejére határozták meg. A III sír 12. sz. dörzstáljának analógiái a gázgyári fazekastelepen

43 és Vetus Salina anyagában

44 fordulnak elő. A VII sír 8. sz. füstölőtál töredéke talán Bónis XXIII, 14 típusának felel meg. A III sír 4. sz. és a VI sír 6. sz. edénytalp töredékével megegyező töredék került elő a Hámán Kató utcai temetőben

45

. Mécsesek. A mécsesek mind Iványi XVII típusú firmamécsesek, amelyeknél a diszkuszt nyitott csatorna köti össze az orral

46

. Ez a típus az I. sz. végén lép fel és a IV. sz. végéig virágzik. Mécseseink bélyegei Fortis kivételével (V sír 1. sz. melléklet) csak ezen a típuson előforduló bélyegek

47

: С DESSI (III sír 11. sz. melléklet), FAORI (VIsír 5. sz. melléklet), OCTAVI (VI sír 8. sz. melléklet), QGC (XVIII sír 4. sz. melléklet), SEXTI (I sír 7. sz. melléklet). Az I sír 7. sz., a VI. sír 8. sz., a VII sír 5. sz. és a XVI11 sír 3. sz. és 4. sz. mécseseinek csatornáin kanóceligazító lyuk látható. A XVII típus az összes mécs lelőhelyeken megtalálható. Fő lelőhelyeit Iványi

48 sorolja fel. Az aquincumi fazekastelepek hasonló bélyeges darabjainak korát

49 103—230 közé határozták meg. Terra sigillata. Csupán egyetlen Drag. 37. típusú edény töredék került napfényre a X sír feletti rétegből (X sír 1. sz. melléklet). Díszítése a darab töredékessége miatt kivehetetlen. Anyaga után ítélve valószínűleg rheinzaberni. Terrakotta. A IV sír 3. sz. terrakotta kakasfej melléklete gyakori terméke a fazekas műhelyeknek. A szombathelyi múzeum régészeti gyűjteményében őriznek egy vele teljesen azonos példányt (Lt. sz. 54.332.1.). Üvegek. A római sírok állandó mellékletei között szerepelnek az üvegedények is, amelyek gyér számban fordulnak elő temetőnkben. Illatszeres üvegünkkel (V sír 7. sz. melléklet) a Hámán Kató úti temető 32. sírjának darabja egyezik meg

50

. Korát, mivel formája az idők folyamán nem változik — nem tudjuk a leletegyüttesen kívül megállapítani

51

. A XVIII sír 2. sz. üvegpalackjával azonos került elő Intercisában, Marcus Aurelius érmével keltezve

52

. Érdekes a VII sír 6. sz. üvegtálkája, amelynek agyagban készült formája a koracsászárkorra keltezett Bónis XXI, 5 típusának felel meg. A temető melléklet nélkül felszínre került ossariuma (XIX sír) valószínűleg üvegurnás volt, amelyet kirabolhattak. Korát analógia hiányában a temető leletegyüttese határozza meg a 2 sz.-ra. Érdekes azonban megjegyezni, hogy ez a forma az 1. sz.-i üvegpoharaknál gyakori.

53 42 B. Bónis É., Császárkori halomsiros temetkezés Iváncon. FA IX (1957) 72. 16 ábra 1. 43 Kuzsinszky В., i. m. Bp. R. XI. 335. 44 L. Barkóczi - É. Bónis, i. m. AAH. 1954 (IV) 167. 24 ábra 1. 45 Mócsy A., i. m. Arch. Ért. 1954 (81) 6 kép 24. 46 Iványi D., Die pannonischen Lampen. Diss. Pann. II. 2. (Bp. 1935) 16. 47 Iványi D., i. m. 30. 48 Iványi D., i. m. 29. 49 Szentléleky T., Aquincumi mécskészítő műhelyek. Bp. R. XIX. (1959) 187. 50 Mócsy A., i. m. Arch. Ért. 1954 (81) 7 kép 32, 7. 51 Kába M., Az aquincumi üvegek. Bp. R. 18 (1958) 430. 52 Intercisa II. AH 34 (Bp. 1957) XXVII tábla 3. 143. 53 F. Fremersdorf, Römisches Buntglas in Köln. Köln. 1958. 37. 51 tábla. 140