Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

B. Thomas Edit: Az 500 éves szombathelyi lapidárium története

a régiségkedvelő humanista sem korának, a barokk kornak minden épületet ledöntő vagy építészetileg átformáló erőszakos, a múlton uralkodni vágyó áramlatától. Szily érdeklődése az archaeologia, a klasszikus ókor és irodalom emlékei és maradványai iránt palotája belső kiképzésekor nyilvánult meg először. — Egészen természetes, hogy mikor szabadon rendelkezve magának rezidenciát épít, annak díszítésében jelentős szerepet juttat az ókori történet és az ókori kultúra egy-egy emlékének. A klasszikus ismereteknek erre a lelkes apostolára elkerülhetetlenül hatott székvárosának, a római idők Colonia Claudia Savariájának története, amely érzés összefonódott benne fiatal éveinek benyomásaival, melyeket az Örök Városban nyert. Az építkezések alkalmával nagyon sok régi római emlék: feliratos kövek, oszlop- és szobortöredékek, pénzek és más kisleletek kerültek napvilágra. Természetesen mindez nem kerülhette el a tudomány- és művészetkedvelő püspök figyelmét sem. A régi vár lebontásakor a kapubejárónál befalazott kőemlékeket kibontották és ezeket az új építkezések alkalmával felszínre került római kori kövekkel együtt a püspöki palota udvarán létesített lapidáriumban helyezték el. Garampi József korának egyik legnagyobb történésze II. József uralkodása idején bécsi nuncius volt, 1778. június 18-án kelt, a püspökhöz írott leveléből világosan látszik, hogy Szily régiséggyűjteménye széles körben ismert volt és külföldről is vonzotta az érdeklődőket. így ír Garampi: „Bemutatom Kettler generálist, aki attól a szándéktól lelkesítve megy oda (Szombathelyre), hogy megvizsgálja az ott őrzött régiségeket, melyekről gyakran beszéltem vele. Képzelheti tehát, hogy szeretném, hogy ő kielégíthetné az ő dicséretes tudományos kíváncsiságát."

30 A látogatás lefolyását és Kettler generális véleményét a gyűjteményről nem ismerjük. Hogy a nyilvánosság és az emberek tudatában mint eleven valóság él a „püspökvári múzeum", azt a „Magyar Hírmondó" 1780 Boldogasszony Havának (január) 8. napján megjelent közleménye is bizonyítja:

31 „Vas vármegyében Szombathelyen, a múlt ősszel, midőn azon vidéki Püspöknek palotáját kezdenék építeni, azok régi állóképek és holmi Római írásokkal jegyzett kövek ásatottanak ki a földből melyek az említett F. T. (Főtisztelendő) Püspök úr parancsolatára összeszedettek, hogy illendő magyarázatokat megírattassanak. Hihető, hogy a Rómaiaknak azon tájon viselt dolgaikat és Szombathely városának régi nevét és eredetét nagyobb világosságra hozzák." Ugyanez évben, 1780-ban jelenik meg Pozsonyban Windisch Károly munkája, amelyben így emlékezik meg a szombathelyi várról:

32 „Steinamanger, Savaria, Szombathely, ein schöner Volkreicher Ort in einem angenehmen Gegend, nebst einem Schlosse auf einer Anhöhe in Welchem allerhang römische Altertühmer in den Wänden eingemauert zu sehen sind .... Nebst den oben erwähnten Altertümern stehen auch einige Inschriften auf Porphyr in der Schlosskirche, und eine Säule auf dem Hauptplatze des Orts, die 12 Schule in der Höhe undo im Durchschnitte hat. . ." A püspök érdeklődését az 1784-es év nyarán, miután pompás palotája teljesen készen állott, összegyűjtött régiségei és azok méltó elhelyezése foglalkoztatta 30 Püspöki levéltár. Kurrens iratok 1778. június 18. 31 Géfin Gy. szives közlése 32 Windisch К. В.: Geographie des Königreichs Ungarn. (Pressburg 1780) 318. 1. és Géfin Gy.: i. m. 10. 1. 111