Az Alpokalja természeti képe közlemények 9. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2006)

Szél Győző–Bérces Sándor–Kutasi Csaba–Ködöböcz Viktor: A magyar futrinka (Carabus hungaricus Fabricius, 1972) hazai elterjedése és élőhelyei

SZÉL Gy. et al.: A magyar futrinka (Carabus hungaricus) hazai elterjedése és élőhelyei menyektől: Bakonyi Természettudományi Múzeum (Zirc), Berzsenyi Dániel Főiskola (Szombathely), Budapesti Corvinus Egyetem, Rovartani Tanszék (Budapest), Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Janus Pannonius Múzeum (Pécs), JATE (Szeged), Kazinczy Ferenc Múzeum (Sátoraljaújhely), Mátra Múzeum (Gyöngyös), Móra Ferenc Múzeum (Szeged), MTA Növényvédelmi Kutató Intézete (Budapest), Rippl-Rónay Múzeum (Kaposvár), Savaria Múzeum (Szombathely), Újpesti Lepkemúzeum (Budapest). Az alábbi gyűjtők adatait is felhasználtuk: HAJEK Pál, JUHÁSZ Csaba, KOVÁCS Tamás, MUSKOVITS András, MUSKOVITS József, RETEZÁR Imre, ROZNER György, ROZNER István, SOLTÉSZ Zoltán, SOMAY László, SZERÉNYI Gábor, SZINETÁR Csaba. Az adatközlő fejezet alapját részben az irodalmi forrásmunkák, részben az általunk megvizsgált bogárpéldányok lelőhelycédulái képezték. Az adatok felsorolását minden megyénél az irodalmi adatok feltüntetésével kezdjük; ezek hitelességét, megbízhatóságát nem mindig tudtuk ellenőrizni. A lelőhelyeket megyénként soroljuk fel a településnevek alfabetikus sorrendjében, míg a többi adat szempontjából a kronológiai sorrend volt az irányadó. (A Budapest területéről származó adatok külön szerepelnek.) Az élőhelyek (pl. zárt homokpusztagyep, dolomit sziklagyep) a gyűjtési, megfigyelési időpontok után következnek, de a latin nyelvű növénytársulásnevek (pl. Festucetum vaginataé) megelőzik azt. A gyűjtési módszert zárójelben adjuk meg, a gyakran használt kifejezések, mint a talajcsapdázás (tes), egyelés (e) stb. pedig - a gyűjtést végző személyek neveihez hasonlóan - rövidített formában kerülnek említésre. Az adatsort a gyűjtött, vagy megfigyelt példányok számának zárójelben történő megadása zárja. (Számos esetben nem találtunk erre vonatkozó utalást, ekkor a gyűjtő neve az utolsó adat.) Az adatközlő fejezetben a lelőhelycédulákon szereplő földrajzi neveket, társulásneveket az eredeti írásmódnak megfelelően közöljük. A múzeumi és magángyűjtemények adatain kívül figyelembe vettük a gyűjtést végző személyek helyszíni tapasztalatait, megfigyelésit is, amelyekkel sok esetben kiegészítettük, vagy pontosítottuk a bogár lelőhelyére, élőhelyére és esetleg a gyűjtés más körülményeire vonatkozó adatokat. A földrajzi neveket a ma érvényes formájukban adtuk meg, akkor is, ha az eredeti lelőhelycédulákon más szerepel. Pl. „Bánk" helyett adatbázisunkban Debrecen: Bánk szerepel. Esetenként, különösképpen a „budapesti" lelőhelyek esetében nem volt egyértelműen eldönthető, hogy az adott hely melyik megyéhez tartozik, így a „Budai-hegység", vagy „Tétény" egyaránt sorolható a főváros, illetve Pest megye körzetébe. A gyűjtési módok rövidítése: e egyelés étcs élvefogó talaj csapdázás jv jelölés-visszafogás KNP szm Kiskunsági Nemzeti Park szárazgyep-monitoring sétcs sörcsalétkes élvefogó talaj csapdázás tes talaj csapdázás 66