Az Alpokalja természeti képe közlemények 9. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2006)

Nagy Ferenc: Újabb adatok Vas megye futóbogár-faunájához (Coleoptera: Carabidae)

Praenorica Folia historico-naturalia, IX (2006) Vasi-dombságról (Nemesmedves, Tömörd, Vaskeresztes) van korábbi adata. Az újabb gyűjtések a rumi Rába-holtágról is kimutatták. Itt egy zárt, állandóan nedves bokorfüzesből került elő. Platynus livens (Gyllenhal, 1810) — Viszonylag ritka faj, melynek a legtöbb hazai példányát az alföldi mocsárerdőkben fogták, de előkerült a domb- és hegyvidék alacsonyabb pontjairól is (SZÉL és HEGYESS Y 1996). A mocsarak és láperdők állandóan nedves, vizenyős helyein él, ahol a korhadt farönkök laza kérge, illetve a növényi törmelékek alatt tartózkodik. Nálunk a Dráva mentéről (Barcs, Bélavár, Lankóci-erdő, Őrtilos), a Somogyból (Boronka), a Zselicből (Sántos), a Pilisből (Pilisszentkereszt), a Keszthelyihegységből (Rezi), a Pesti-síkságról (Ócsa), a Duna mentéről (Ráckeve, Solt), a Duna-Tisza közéről (Fülöpháza, Lakitelek, Pálmonostora, Tabdi) és a Nyírségből (Bátorliget) ismerjük. Vas megyében az Őrségből (Csörötnek, Kondorfa, Szalafő) és a Vasidombságból (Kőszeg: Alsó-rétek, Perenye) van korábbi adata. Az újabb kutatások során további vasi lelőhelyek váltak ismertté: Kám: Herpenyő holtága, Herpenyőpatak; Vát: Kőris-patak völgye. Kámnál a Herpenyő vizenyős talajú partján nádasból egy példány, a Herpenyő holtágaon és Váton iszapos, zárt bokorfüzesből szintén egy-egy példány került elő talaj csapdázással. Amara chaudoiri incognita (Fassati, 1946) — Nálunk a szórványosan előforduló, ritkább Amara-fajok közé tartozik, melyet viszonylag csak kevés helyen gyűjtöttek. A síkságról, a domb-, illetve hegyvidékről egyaránt van adata. Réteken, erdei tisztásokon, árterületeken, valamint a holtágak partjain a visszahúzódó víz helyén nőtt, nyílt növénytársulásokban fordul elő. Hazánkban a Mosoni-síkságról (Mosonszolnok), a Bakonyból (Nagyvázsony), a Dráva mentéről (Cún-Szaporca), a Duna-Tisza közéről (Lakitelek), a Tisza mentéről (Tiszafüred), a Hortobágyról (Hortobágy), a Bükkből (Répáshuta), a Körös-vidékről (Bélmegyer, Biharugra, Gyomaendrőd, Gyula), a Maros-Körös közéről (Kardoskút, Szabadkígyós) és a Nyírségből (Bátorliget) ismerjük. A Bükkben 700 m magasságban verescsenkeszes réten (SZÉL 1996), Tiszafüreden a Tisza árterületén (ÁDÁM és MERKL 1986), Bátorligeten homokos, füves területen (KASZAB és SZÉKESS Y 1953), a Hortobágyon homokos gyepen (NYILAS 1991) találták. Mosonszolnokon mezőgazdasági területről is előkerült (SZÉL 1996). Vas megyében korábban az Őrségből (Szalafő) és a Rába mentéről (Meggyeskovácsi, Püspökmolnári) közölték. Az újabb vizsgálatok Vát környékéről is kimutatták, itt a Kőris-patak közelében füves területről került elő. Amara curta (Dejean, 1828) — Meglehetősen ritka faj, melyet nálunk kevés helyen gyűjtöttek. Elsősorban a domb- és hegyvidéken fordul elő, az Alföldről kevés adata van. Melegkedvelő faj, mely főként nyílt növénytársulásokban fordul elő, de gyakran tartózkodik napsütötte farakásokon is (NAGY et al. 2004). Hazánkban a Balaton környékéről (Balatonaliga, Balatongyörök, Siófok), a Somogyból (Nagybajom), a Mezőföldről (Simontornya), a Keszthelyi-hegységből (Vállus), a Balaton-felvidékről (Vászoly), a Pesti-síkságról (Csévharaszt), a Bükkből (Lillafüred, Miskolc, Nagyvizsnyó, Répáshuta, Szarvaskő, Varbó) és az Aggtelekikarsztról (Jósvafő) ismerjük. A Bükki Nemzeti Parkban 350-850 m közötti magasságban találták, ahol Lolio-Cynosuretum, Potentillo-Festucetum pseudodalmaticae 39