Az Alpokalja természeti képe közlemények 9. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2006)

Nagy Ferenc: Újabb adatok Vas megye futóbogár-faunájához (Coleoptera: Carabidae)

NAGY F.: Újabb adatok Vas megye futóbogár-faunájához (Coleoptera: Carabidae) társulásból is előkerült. Isztimérnél kőriselegyes bükkösben, míg az Aggtelekikarszton égerligetben észlelték (KUTASI 1998; SZÉL 1999). Kőszegről korábban már közölte FREH Alfonz (1878), de a bizonyító példányát nem sikerült megtalálni. Az újabb gyűjtések Vát környékéről is kimutatták, ez megerősíti a korábbi bizonytalan Vas megyei előfordulását. Ez a példány talaj csapdázással egy Vát közelében található halastó partmenti nádasából került elő. A talajcsapda árnyékos helyen, a nádas szélén volt elhelyezve, itt az aprószemcsés sóderes talajt nádlevél korhadék borította. A lelőhely közvetlen környékén végzett rostálással sem sikerült több példányt gyűjteni. Limodromus krynickii (Sperk, 1835) — A síkságtól a hegyvidék alacsonyabb régiójáig egyaránt ismert hazai adata, de elsősorban az alföldi mocsarak és láperdők jellegzetes faja (KONDOROS

Y et al. 1996). Állandó talajnedvességet igényel, a mocsarak és láperdők nedves, vizenyős helyein avar és moha, illetve fadarabok alatt található. Magyarországon a Kis-Balatonról (Fenékpuszta), Somogyból (Boronka), a Dráva mentéről (Barcs, Bélavár, Cun-Szaporca, Drávatamási, Kisszentmárton, Ortilos, Vejti, Vízvár), a Vértesből (Vértessomló), a Bakonyból (Nagyvázsony), a Villányi-hegységből (Bisse), a Pesti-síkságról (Ócsa), a Duna-Tisza közéről (Bugac, Fülöpháza, Kiskőrös, Lakitelek, Tabdi, Tőserdő), a Körös-vidékről (Bélmegyer, Gyomaendrőd, Mezőberény) és a Nyírségből (Bátorliget) ismerjük. Az újabb kutatások a Vas megyei Vát környékéről is kimutatták, ahol a Kőris-patak közelében egy zárt, árnyékos füzesből került elő talajcsapdázással. Itt állandóan nedves, a mélyedésekben vizenyős, mohával borított talaj található. Ez a faj Vas megye faunájára új, korábban még nem gyűjtötték a megyében. Ezen a helyen nem ritka. Agonum fuliginosum (Panzer, 1809) — Nálunk a ritkább Agonum-fajok közé tartozik, elterjedése szórványos. A síkságon, a domb-, és hegyvidéken egyaránt gyűjtötték. Kifejezetten nedvességkedvelő faj, mely elsősorban a vízpartok növényzettel benőtt iszapos részein él, ahol növényi törmelék, korhadt fadarabok és azok leváló kérge alatt tartózkodik. Hazánkban a Szigetközből (Feketeerdő, Kisbodak), a Balaton környékéről (Tihany), a Kis-Balatonról (Fenékpuszta), a Zselicből (Sántos), a Dráva mentéről (Bélavár, Cun-szaporca, Drávatamási, Ortilos, Vejti), a Villányi-hegységből (Bisse), a Bakonyból (Fenyőfő, Nagyvázsony, Öcs, Porva, Sokorópátka, Szápár, Veszprém), a Vértesből (Oroszlány), a Pesti-síkságról (Ócsa), a Duna-Tisza közéről (Lakitelek), a Körös-vidékről (Gyula, Mezőberény), a Bükkből (Bükkzsérc, Cserépfalu, Felsőtárkány), az Aggteleki-karsztról (Aggtelek, Komjáti, Szögliget), a Borsodimedencéből (Kelemér) és a Nyírségből (Bátorliget, Csaroda) ismerjük. A Bükkben 250-500 méter magasságban láperdőben, illetve égerligetben talajcsapdázásal és egyeléssel (kő- és korhadt fadarabok alól) gyűjtötték. Kisbodakon tölgy-kőris-szil ligetben találták (SZÉL 1996). Az Aggteleki-karszton égerligetben és mocsári sásoségeresben taposással fogták (SZÉL 1999). Oroszlány környékén a Majki-tavaknál égeresből és békabuzogányos-sásos társulásból került elő (KUTASI és SZÉL 2000). Vas megyében is többfelé gyűjtötték, de az előkerült példányok száma csekély. A Kőszegi-hegységből, az Őrségből (Csörötnek, Farkasfa, Kondorfa, Szalafő, Szőce), a Rába mentéről (Ikervár, Rábagyarmat), a Kemeneshátról (Nádasd) és a 38