Az Alpokalja természeti képe közlemények 8. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2005)

Pozsgai Gábor: Göcsej kistáj levélbogár faunájának alapvetése (Coleoptera: Chrysomelidae sensu lato)

PozsGAi G.: Göcsej levélbogár faunájának alapvetése (Coleoptera: Chrysomelidae) szagon közönséges. Tápnövényei egyes Hyperacium-fajok és a Sarothamnus scoparius. Euro-szibériai. Cryptocephalus ocellatus Drapiez, 1819 — Kustánszeg, 1999.VILI.; Kustánszeg: Kemping, 1999.VIII.2. — Közép- és Délkelet-Európában fordul elő. Hazánkban a nedves területek gyakori faja. Tápnövényei különféle fűzfélék. Pontomediterrán. Cryptocephalus pusillus Fabricius, 1777 — Babosdöbréte, 2002.VII.1. — Európai elterjedésű, Magyarországon nem gyakori, elsősorban a hegy- és dombvidékeken él, tápnövénye a tölgy, a fűz, a mogyoró, a nyír, a nyár és az éger. Cryptocephalus sericeus sericeus (Linnaeus, 1758) — Becsvölgye: Sólik, 1999.VII.8.; Kányavár, 2003.VI.25.; Zalaegerszeg: Ebergény, Csarit, 2002.VI.16. — Egész Európában, így hazánkban is nagyon gyakori. Elsősorban fészkesen táplálkozik. Ponto-mediterrán. Cryptocephalus transiens (Franz, 1949) — Babosdöbréte, 2002.VILI.; Becsvölgye: Salomfa, 1999.VII.8.; Kustánszeg, 1999V.29.; Kustánszeg: Pöndör, 2002.VIL2.; Zalalövő, 2001.VII.10. — Az közép-európai elterjedésű faj, amely hazánktól Németország keleti részéig, délen a Balkán-félsziget nyugati feléig, az Alpokban és a Pó-völgyében honos. Hazánkban gyakori, bár a Nagy-Alföld déli részén már ritkább (ViG 2005). Különféle, főleg sárgavirágú fészkeseken gyűjthető. CHRYSOMELINAE Leptinotarsa decemlineata (Say, 1824) — Becsvölgye, 1998.VII.5.; Gutorfölde, 2002.IX.T0. — Adventiv faunaelem, Európába a XIX. Század végén hurcolták be Amerikából. Magyarországról 1947-ben mutatták ki először (JERMY & SÁRINGER 1955). Napjainkban nagyon közönséges, elsősorban burgonyán károsít, de megtalálták már paradicsomon és más növényeken is. Chrysolina fastuosa (Scopoli, 1763) — Becsvölgye: Sólik, 1999.VIL8. — Egész Európában elterjedt, Magyarországon is közönséges faj. Tápnövényei különböző árvacsalánfélék. Eurázsiái áreájú. Chrysolina graminis (Linnaeus, 1758) — Becsvölgye: Vörösszeg, 1999.VII.8.; Kustánszeg, 1999.V.29. — Észak- és Közép-európai. Hazánkban a nedves területek gyakori faja, Tápnövénye a Chrysanthemum vulgare. Chrysolina herbacea (Duftschmidt, 1825) — Németfalu, 1999.VII.21.; Szentpéterfölde: tó, 2003.VII.30. — Ponto-mediterrán elterjedésű, hazánkban a nedves réteken Mentha-fajokon gyakori. Chrysolina marginata (Linnaeus, 1758) — Zalaegerszeg: Ebergény, Csarit, 2003.X. 13. — Nyugat-palearktikus, Magyarországon gyakori. Tápnövényei ernyősvirágzatúak. Chrysolina polita (Linnaeus, 1758) — Becsvölgye: Pajzsszeg, 1999.IV. 10.; Zalalövő, 2001.

VII. 10. — Palearktikus elterjedésű, hazánkban a nedves területeken gyakori. Tápnövényei Mentha-, Glechoma-, Origanum-, Melissa-fajok és a Salvia pratensis. 54