Az Alpokalja természeti képe közlemények 8. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2005)

Dankovics Róbert: A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis Méhely, 1893) elterjedéstörténete és természetvédelmi helyzete a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban

DANKOVICS R.: A rákosi vipera (Vipera iirsinii rakosiensis) a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban imánknak (TAKÁCS et al. 1987; KORSÓS 1991; BÁLDI et al. 1995, 2001). Élőhelyei bekerültek az Európai Unió természetvédelmi irányelvei alapján kijelölt NATURA 2000 hálózatba. Véleményező és javaslattevő jogkörrel 2004-ben megalakult a természetvédelmi hatóság munkáját segítő tanácsadó testület, a „Rákosi vipera-védelmi Tanács" és hivatalosan is megkezdte működését a „Rákosi vipera-védelmi Központ". Ugyanebben az évben kihirdetésre került az alfaj hosszú távú védelmét szolgáló „Rákosi vipera faj megőrzési terv". A hazai élőhelyek három nemzeti parkban találhatóak: a Duna-Tisza közén a Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Dunántúlon pedig a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén. A folyószabályozás és lecsapolási munkálatok után a Hanság megmaradt természeti értékeinek megőrzésére, védelmére az Országos Természetvédelmi Hivatal rendelete (OTvH 14/1976.) alapján 1976-ban létrejött a Hanság Tájvédelmi Körzet. Négy fő egysége a Dél-Hanság (2.972 ha), az ÉszakHanság (2.792 ha), a Fehértó (269 ha) és a Barbacsi-tó (209 ha), összesen 6.242 hektár volt. A TK kezelésével az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság lett megbízva. Az ekkor kimaradt értékes lébényi lápréteket 1990-ben nyilvánítja védetté és csatolja a tájvédelmi körzethez miniszteri rendelet (KTM 2/1990. /XI.21./), majd a Hansági TK-t az újonnan létrehozott soproni székhelyű Nyugat-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság fennhatósága alá rendeli (KTM 3/1990. /XI.27./). Az 1991-ben a Fertő-tó Tájvédelmi Körzetből kialakított Fertőtavi Nemzeti Park vette át az ezzel egy időben megszüntetett természetvédelmi igazgatóság feladatait, így a Hanság TK kezelését is (KTM 2/1991. /II.9./). A természetes egységet alkotó, két összefüggő terület 1994-től Fertő-Hanság Nemzeti Park néven egyesült (5/1994. /III.8./), s 1999-ben további 3.582 hektár területtel bővült a hansági védett területek környezetében, valamint a Repce ártéri mocsárrét fragmentumainak védetté nyilvánításával. A rákosi vipera hansági élőhelyei állami tulajdonban, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében vannak. A korábban ismert „Kert" élőhely „fokozottan védett", a 2001-ben megtalált terület jelenleg „védett" természetvédelmi státuszú. Mindkét terület rendszeresen ellenőrzött, továbbá elektromos kerítéssel védett a vaddisznók kártétele ellen. Az élőhelyek kezelése részben nemzeti parki eszközökkel, részben külső gazdálkodók bevonásával zajlik. A területeken a vadászati jogot a Lajta-Hanság Rt. gyakorolja. A „Kert" élőhelyen és környezetében 2001-2002 telén cserjeirtás, a magas aranyvessző és rekettyefűz borította, nemzeti park által kezelt potenciális élőhelyeken szárzúzás történt. A vegetációs időszakban a cserjésedés és az özöngyomok visszatartása érdekében 2003-tól a „Kert" élőhelyen évente változó számú (30-100) rackajuh legeltetése folyik. A „védett" területen 2001 óta, 2002- és 2004-ben egyegy alkalommal, a környező mélyebben fekvő rétek évente egyszer lettek kaszáltatva. A 2001-től végzett vizsgálat során 91 észlelés és 80 befogás eredményeként 69 példányt fényképek segítségével egyedileg azonosítottunk. A vizsgált (20012005) időszakban a fokozottan védett „Kert" területen csökkent, a „védett" területen növekedett az észlelt egyedek száma. A két területen - az élőhelyek kiterjedése és az észlelések ismeretében - ez időszakban mintegy száz egyed élhetett. 128