Az Alpokalja természeti képe közlemények 8. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2005)

Balogh Lajos: További források Szabó Imre szombathelyi botanikus tanár munkásságának ismeretéhez

Praenorica Folia historico-naturalia, VIII (2005) SZOMBATHELY ÉS KÖRNYÉKÉNEK VIRÁNYA

6 Valamely vidék növényzetének gazdagsága többféle tényezőtől függ: így igen fontos éghajlata, fekvése, vízszintes- és függőleges tagosultsága. Folyók, állóvizek, erdők, rétek, sziklafalak, mind-mind más és másféle növényzetet tárnak elénk. Szombathelynek nincsenek hegyei, völgyei, nincs egy oly tényezője sem, a melynek következtében flórája valami feltűnőt, ritkábbat mutathatna fel. Keleti, éjszaki és déli része, feljebb csak a Perint és Gyöngyös mentén van elvétve egy-egy közönséges árokparti gaz. Egészen másképp áll a dolog nyugoti részével, hol erdők, sűrű cserjések, kisebb dombok, rétségek, dúsvizű patakok váltakoznak, úgy, hogy elmondhatjuk, hogy Szombathely növényvilága úgy szólván teljesen itt Összpontosul. így az oladi rét, oladi és seéi vágás, a városi, nárai és keresztesi erdők elég tágas tért nyújtanak a növénygyűjtőnek. Szombathely viránya, növényvilága úgyszólván egész szépségében árnyékos erdeinkben látható, azonban ezt is nem sokára ki veszessél fenyegeti a mind nagyobb mérveket öltő erdőirtás. Nem segít a bajon az sem, hogy a kiirtott területeket újra fákkal ültetjük be, mert ezen új ültetvényekben hiába keressük a régi erdeinket ékesítő növények nyomát is. Az erdők irtásának káros hatását növényzetünkben már most is érezzük, úgy, hogy egyes előbb gazdagon képviselt családokból is csak egyes képviselőkkel bírunk. A rosszul számító emberi szorgalom ez, mert van-e valami, mi a lelket annyira elbájolni képes, mint a szabad természet ékes növényzete?! Nem csupán a haszon az, melyért háladatosaknak kell lennünk a növényvilág iránt, hanem emellett még szellemi életünk és tevékenységünknek] is forrása lehet a növény. Vessük most már szorosabban kutató szemeinket Szombathely növényzetének egyes stádiumaira s fejlődésére tavasztól őszig. Már kora tavaszszal, február és márczius hónapokban mutatkoznak a természet ébredésének első jelei. Az égerfa s a mogyoróbokroknak virágporral dús párkai illatoznak, mozognak az enyhe tavaszi szellő fuvallma alatt, mint a tavasz első hírnökei. Most, csak most veszi kezdetét a természet igazi vajúdása. Küzd a lét a nemléttel, a haldokló tél az ébredő természettel. Mint egy varázsütésre megjelennek a tavasz első virágai. (A használt adatokat több száz fajra menő növénygyűjteményemből merítettem.) Odvas keltike (Corydalis cava Sçhw. et Kört.), sárga tyúktaréj (Gagea lutea Schw.), különféle ibolyák (Viola odorata L., V. canina L.), kökörcsinek (Anemone nemorosa L., A. ranunculoides L.), különféle boglárkák (Ranunculus ßcaria L., R. acris L.), kocsántalan kankalin (Primula acaulis L.), orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis L.), tavaszi pimpó (Potentilla verna L.), tavaszi lednek (Orobus vernus L.), kakuk foszlár (Cardamine pratensis L.) stb. megszámlálhatatlan sokaságban tarka szőnyeggel vonván be erdőt-mezőt egyaránt. Májusban a növényzet teljes pompáját éri el. Láthatunk ekkor igen szép virágzó jávor és juharfákat. Alattok rejtőznek az illatos körtikék a hangák családjából. E növények közöl (Pirola rotundifolia L

M P. secundo) a kereklevelű körtike (P. rotundifolia) igen sok tekintetben hasonlít úgy virágjának alakja, mint jó illatánál fogva a Myrtushoz, tövét pedig örökzöld levélcsokor 6 Lelőhelye: Bimbófüzér, 1892-1893, pp. 74-79. Premontrei rendi Szent Norbert Gimnázium, Szombathely. 9