Az Alpokalja természeti képe közlemények 7. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2004)

NAGY F., SZÉL GY. és VÍG K.: Vas megye futóbogár-faunája (Col.: Carabidae) nak megmaradt fennsíkja, a Vasi-Hegyhát (Kemeneshát), amely 20—40 méternyire emelkedik ki környezetéből. A déli része a Marcal bal parti melléke, alacsony, hullámos lapály, melyen több apró vulkánhegy ül. Ez és a Rába jobb parti ártere és terasza alkotja a Vasi-Hegyhátat körülvevő Kemenesalját. Vas megye ugyan Magyarország egyik legcsapadékosabb vidéke, de a csapadék eloszlása tekintetében a megye területe nem tekinthető egységesnek. Az évi csapadékmennyiség eloszlásában szembetűnő a nyugat-kelet irányú csökkenés, míg az Őrség, a Vendvidék, a Kőszegi-hegység területén meghaladja az évi 800 mm-t, addig a Vasi-Hegyháton 650 mm körüli. Összességében azt mondhatjuk, hogy Vas megyének ez a legkevésbé csapadékos tája. A terület legnagyobb összefüggő erdőtömbje, a Farkas-erdő, melyet a tudatos erdészeti tevékenység alakított ki. A VasiHegyháton és a Rába árterében még jelentős természeti értékkel bíró területek maradtak meg, ugyanakkor Kemenesalja ma Vas megye legkevésbé természetes arculatú tája, melynek nagy része mezőgazdasági terület. A terület legjelentősebb természeti értékei a megmaradt természetszerű erdők, a többé kevésbé átalakított élővizek (Rába, Marcal, Csörnöc-Herpenyő, Cinca-patak) és mocsárfoltok, a Sághegy, a Kissomlyó és a sitkei vulkánmaradványok flóra- és faunaszigetei, illetve olyan mesterséges élőhelyek, mint például a Szajki-tórendszer. A Vasi-Hegyhát és a Kemenesalja területén eddig csak alkalomszerűen végeztek rovartani kutatásokat. Rendszeres talajcsapdázás csak Nádasdon a Nádasdierdőben, illetve Körmendnél a Csörnöc patak partján, valamint a Sághegyen (KUTASI 2001b) folyt. A kevés gyűjtés során több, országosan ritka faj is előkerült, bizonyítva, hogy a jövő feladataként szükséges a terület egészére kiterjedő szervezett állattani gyűjtések elvégzése, hiszen a kistáj Vas megyének faunisztikailag az egyik legkevésbé feltárt területe. A Vasi-Hegyhát és a Kemenesalja ritka fajai: Elaphrus uliginosus, Bembidion doris, B. guttula, B. illigeri, Pterostichus rhaeticus, Amara curta, A. municipalis, Harpalus honestus, Anthracus longicornis, Demetrias imperialis, Odacantha melanura. A VASI-VÖLGYSÉG A táj határait északon a megyehatár, nyugaton a Vasi-dombság, délen és keleten a Rába-mente alkotják. A Vasi-Völgységben csak kevés természetes arculatú táj maradt fenn, nagy részét települések és mezőgazdasági területek foglalják el. Az érintetlen élőhelyeket a patakok, a patakpartok és néhány eredeti állapotban fennmaradt erdőjelenti. A csapadék évi mennyisége 700 mm körüli. A Vasi-Völgységből korábban HORVATOVICH Sándor (1980b) „Vas megyei vörösherésékben élő futóbogarak'''' című dolgozatában Acsád, Csepreg és Vép környékéről 68 fajt közölt. A tárgyalt területen VÖRÖS István egyházasrádóci tanító 1946 és 1962 között az otthona környékén gyűjtött rovarokat, elsősorban nappali lepkéket. Rovargyűjteménye 1963-ban bekövetkezett halála után került a Savaria Múzeumba, melyben 22 futóbogár faj található; ezek adatai most kerülnek első ízben közlésre. 14