Az Alpokalja természeti képe közlemények 7. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2004)
NAGY F., SZÉL GY. és VÍG K.: Vas megye futóbogár-faunája (Col.: Carabidae) dig nem jelent meg. Jelen munkánk célja az eddigi faunisztikai eredmények, adatok a lehető legteljesebb mértékű összegzése. A megye területének kistájakra és kisebb résztájakra való felosztása esetenként nehézséggel jár, mivel számos szerző más-más névvel illette ugyanazt a területet és előfordul, hogy ugyanazon név alatt más és más területet értenek. Jelen publikációban az ÁDÁM (1975) által közölt tájbeosztást vettük figyelembe (1. ábra). A VIZSGÁLT TERÜLETEK ÉS A KUTATÁSTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK A KŐSZEGI-HEGYSÉG A Kőszegi-hegység, amelynek kétharmada ma Ausztriához tartozik, az Alpok legkeletibb nyúlványa. Kőzeteinek zömét a földtörténeti középkorban kialakult metamorfkristályos palák alkotják. Klímája hűvös, de kiegyensúlyozott, csapadékos. Az évi csapadékmennyiség mindenhol 800 mm felett van, a Stájerházaknál pedig 912 mm-t is eléri. A hegység magasabb részeit bükkösök és telepített fenyvesek (főleg erdeifenyő és lue), míg az alacsonyabb tájakat gyertyános-tölgyesek borítják. Kisebb-nagyobb kiterjedésű hegyi rétek, erdőirtások és láprétek is előfordulnak a hegységben. Az 1980-ban alapított Kőszegi Tájvédelmi Körzet mintegy 85%-át, azaz 3455 hektárt fed erdő. Vas megye futóbogár-faunájáról legkorábban a Kőszegi-hegységből közöltek adatokat. FREH Alfonz Benedek-rendi tanár a Kőszegi Katholikus Kisgymnázium 1877-78 évi értesítőjében 83 futóbogárfaj kőszegi előfordulását közölte. Ezt a munkát tekintjük a Kőszeg környékén (és Vas megyében) gyűjtött állatfajok első, hiteles felsorolásának (VÍG 1998, 1999). Kijelenthető ez annak ellenére, hogy egyes rovarfajok téves lelőhelyezés folytán kerültek a listába. A felsorolás ugyanis tartalmazza P. Vincze Maria GREDLER által Tirolban gyűjtött fajokat is, amelyek közül egyeseket utólagosan Kőszeg lelőhellyel jelöltek meg. 1893-ban FREH Alfonz egy kéziratos leltárt is készített a gyűjteményről, ennek hollétét azonban nem sikerült kideríteni (ViG 1996). A későbbiek során KUTHY Dezső ,Д Magyar Birodalom Állatvilága Fauna Regni Hungáriáé" Arthropoda kötetében (KUTHY 1897), VANGEL Jenő adatok Magyarország rovarfaunájához" című dolgozatában (VANGEL 1906) és CSÍKI Ernő (1905-1908) „Magyarország bogárfaunája" című publikációjában közöltek a Kőszegi-hegységre vonatkozó adatokat. 1937-ben jelent meg KASZAB Zoltán „A Kőszegi-hegység bogárfaunájának alapvetése" című tanulmánya, amely az első olyan dolgozat, amely rendszeres faunisztikai vizsgálatok eredményeit ismerteti és az összes korábban publikált adatot is tartalmazza. Ebben a munkájában KASZAB 156 futóbogárfaj kőszegi előfordulását közli, azonban megjegyzi, hogy FREH (1878) adatai közül a „Carabus Ullrichi fastuosus" és a „Carabus cancellatus emarginatus" változatok előfordulása a Kőszegi-hegységben kizártnak tekinthető. CSÍKI Ernő 1941-ben megjelent ^datok Kőszeg és vidéke bogárfaunájának ismeretéhez" című munkájában a fajváltozatok figyelmen kívül hagyásával 60 új futóbogárfajt közölt a Kőszegi-hegységből. Ez a dolgozat ViSNYA Aladár és HORVÁTH Géza által gyűjtött példányok adatait, valamint KASZAB Zoltán 1937. június 22. és július 20. közötti gyűjtésének még feldolgozatlanul maradt részét is magában foglalja. 10
