Az Alpokalja természeti képe közlemények 6. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2002)

Nagy Ferenc–Merkl Ottó: Új futóbogárfaj a magyar faunában, a Nebria rufescens (Stroem, 1768) (Coleoptera: Carabidae)

Praenorica Folia historico-naturalia, VI (2002) A faj előfordulásával kapcsolatos tájékozódás során kiderült, hogy három példányát korábban HEGYESSY GÁBOR (Kazinczy Ferenc Múzeum, Sátoraljaújhely) már gyűjtötte, szintén Vas megyében, a kőszegi Alsó-réteken, a Gyöngyös-patak partján, 1991. VIII.30-án (HEGYESSY GÁBOR szóbeli közlése). 2. ábra. A Nebria rufescens (Stroem, 1786) magyarországi lelőhelyei (XP71 = Dunakiliti, XN15 = Kőszeg, XN14 = Felsőcsatár) Fig. 2. Hungarian localities of Nebria rufescens (Stroem, 1786) (XP71 = Dunakiliti, XN15 = Kőszeg, XN14 = Felsőcsatár) A Nebria rufescens kimutatása a Szigetközből (Győr-Moson-Sopron megye) a bősi vízlépcső felépítését követő monitorozás egyik eredménye. Amikor 1993 októberében a Duna vizének jelentős részét a szlovákiai Csallóközben megépített felvízcsatornába terelték, a Szigetközt északról határoló Duna-ág medrének jelentős része szárazra került. A meder betelepülését kísérő szukcessziós folyamatok vizsgálata 1994-ben kezdődött. Az első évben a meder szinte teljesen növényzetmentes volt, és így olyan élőhely jött létre, amely Magyarországon ma már csak a Rába és a Felső-Tisza mentén lelhető itt-ott fel. A vízzel öntözött kavicsos talajon több olyan bogárfaj is felbukkant, amelyek Magyarországon ma nagy ritkaságnak számítanak. A leglátványosabb ezek közül a Nebria livida (Linnaeus, 1758), amely 1994-ben és 1995-ben kifejezetten gyakori volt a területen. A vízparti kövek forgatása közben a sok Nebria livida között egy Nebria rufescens példány is előkerült. Gyűjtési adatai: Dunakiliti, Öreg-Duna partja, egyelés, 1994.VII.10., leg. MERKL OTTÓ. Meg kell említenünk, hogy a szukcesszió előrehaladtával a szárazra került mederben ma már a 49